Artisjus mint közös jogkezelő
A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.
A technika rohamos fejlődésével zenehallgatási szokásaink is jelentősen átalakultak – gondoljunk csak a rádiókra, a zenei televíziókra, a számtalan koncertre vagy a hangfelvétel kiadásra.
Az internet és az okos eszközök korában pedig már teljesen természetes, hogy bárhol és bármikor hozzáférhetünk kedvenc zenéinkhez. A szerzők már jó ideje nincsenek abban a helyzetben, hogy minden alkalommal egyedileg engedélyezzék zeneműveik felhasználásait – de ha ilyen helyzetben lennének, akkor sem tudnának méltányos díjazást elérni a nagy felhasználókkal szemben.
Ennek a problémának a kezelésére jött létre világszerte – Magyarországon is immár több mint 100 éve – a „közös jogkezelés” intézménye.
Ez a megoldás mindkét fél számára előnyös, hiszen:
- a szerzők így a saját egyesületükön (Artisjus) keresztül egy kézből nyújtják a felhasználóknak a jogokat, jogdíjfizetés ellenében
- a felhasználók könnyen tudnak jogot szerezni, ami jogbiztonságot eredményez
- a szerzők is olyan jogdíjakhoz jutnak, amelyre egyébként nem lennének képesek
Zeneszerzők esetében igen sok felhasználásnál van terepe a közös jogkezelésnek. Így az Artisjus jogdíjat szed be és oszt fel a zeneművek élő előadása, gépzenei elhangzása, rádiós és televíziós sugárzása, hangfelvétel-kiadása, internetes közvetítése után. Emellett a magánmásolási díjak zeneszerzői részét is mi osztjuk fel.
A közös jogkezelői nyilvántartás
A közös jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvántartást. A hivatal közleményt ad ki egy szervezet nyilvántartásba vételéről és az adatok változásáról. A közös jogkezelői nyilvántartás elérhető az interneten.
Nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezetek adatai