Zeneszerzők, dalszövegírók

Mi az Artisjus? Hogyan kaphatok jogdíjat az Artisjustól? Mi történik, ha külföldön játsszák a művemet? Hova fordulhatok jogi tanácsért? Válasz ezekre és sok más fontos kérdésre – egy helyen.

Közös jogkezelés & jogdíjak

Mi az Artisjus? Mi a közös jogkezelés?

Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők egyesülete, ami azért jött létre, hogy bizonyos szerzői jogokat egy kézbe fogva hatékonyabban tudja érvényesíteni azokat, ezzel növelje ezen szerzői jogok gazdasági értékét. Ez a tevékenység – jogdíjbeszedés és jogdíjfelosztás a szerzők javára – az ún. közös jogkezelés.

A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük.

Az Artisjus hét forrásból érvényesít jogdíjat a zenei szerzők számára:

  • élőzenei elhangzások
  • gépzenei felhasználás
  • rádiós játszás
  • televíziós sugárzás
  • hangfelvétel-kiadás
  • online felhasználások
  • üres hordozó díj

Hogyan kaphatok jogdíjat az Artisjustól?

Az Artisjustól azok a zeneszerzők, szövegírók kapnak jogdíjat, akik saját személyes adataikat és műveiket itt jelentik be. Természetesen a jogdíjban részesülés további előfeltétele, hogy a műveket játsszák koncerteken, rádióban, televízióban, kerüljenek rá lemezre vagy az internetre – ezt a jogkezelői zsargonban összefoglalóan úgy hívjuk: a műnek legyen “forgalma”, amely után jogdíjat fizetnek.

És mi történik, ha külföldön játsszák a művemet?

Ebben az esetben is az Artisjustól kap jogdíjat az a szerző, aki nálunk jelenti be műveit. Az Artisjusnak több mint 80 külföldi közös jogkezelő szervezettel van kölcsönös képviseleti szerződése, így a Föld mintegy 140 országában képviseli – társszervezetein keresztül – a magyar szerzőket.

Az említett közös jogkezelő szervezetek nemzetközi adatbázisaiba jelenleg minden új szerzőt és bejelentett új művet automatikusan eljuttatunk.

Regisztráció

Hogyan tudok regisztrálni az Artisjushoz?

A regisztrációhoz két nyomtatványt kell kitöltenie minden szerzőnek:

  • Személyi adatlap: ezen lehet megadni a jogdíjak kifizetéséhez szükséges adatokat.
  • Szerzői megbízás a szerző és az Artisjus között fennálló, a szerzői jogi törvényen alapuló kapcsolat írásba foglalásához. (A szerzői megbízást 2 példányban kell kitölteni!)

A regisztráció nem jár külön költséggel, sőt, a megbízók ingyen jelenthetik be hozzánk zeneműveiket és az Artisjus online rendszerét is használhatják.

Mindkét nyomtatvány elérhető a Nyomtatványoknál.

Hogyan válhatok egyesületi taggá?

Az Artisjus egyesülethez bárki regisztrálhat szerzőként, azonban az egyesület tagságába való belépésnek bizonyos feltételei vannak. A regisztrált szerzők és az egyesületi tagok képviseletében, valamint jogdíjaik felosztásában szabályzataink semmilyen különbséget nem tesznek.

Mi mindent intézhetek online?

Az Artisjus online rendszerén keresztül a szerző minden fontos adatához kényelemesen, online módon is bármikor hozzáférhet. A rendszerben 800 napra visszamenően megtekintheti minden elszámolt jogdíját, valamint az elhangzási adatokat, a legrészletesebb adattartalommal. Arra is alkalmas, hogy a bejelentett dalainak adatait ellenőrizze, ami a jogdíjak elszámolásának alapja.

Az online rendszerünkben lehetőség van:

  • személyes adatokat módosítani
  • szerzői álnevet regisztrálni
  • zeneműveket bejelenteni
  • egy helyen minden információt megtalálni a művekről (pl. hol hangzott el, mennyi jogdíjat fizettünk utána, stb.)
  • a zeneművekhez kapcsolódó minden metaadatot egy kattintással kiexportálni egy excel fájlba, amit utána könnyen el lehet juttatni a managernek, a kiadónak, vagy akár egy digitális zeneterjesztéssel foglalkozó cégnek.

Hogyan tudok regisztrálni az online rendszerbe?

Az Artisjushoz történő regisztrációt (személyi adatlap és szerzői megbízás leadását) követően bármelyik szerző igényelhet hozzáférést. Mivel a felhasználói fiók pénzügyi adatokat is tartalmaz, ezért azok a szerzők, akik igénybe kívánják venni, csak személyesen regisztrálhatnak budapesti vagy alábbi vidéki irodáinkban.

A regisztrációhoz fényképes igazolvány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél) bemutatása szükséges.

  1. Budapesti regisztráció esetén nem szükséges időpontot kérni. (I. Mészáros u. 15-17., 1. emelet, Szerzői Kapcsolatok Osztálya, H-P: 9-16)
  2. Vidéki iroda esetén előzetesen időpontot szükséges egyeztetni helyi kollégáinkkal. Ügyintézőnknek érdemes jelezni, hogy „online regisztráció” ügyében telefonál. (Elérhetőségek: Debrecen: 52/536-527, Győr: 96/618-010, Miskolc: 46/508-950, Pécs: 72/520-636, Szeged: 62/558-191, Zalaegerszeg: 92/598-646)
  3. Külföldön élő szerzőink számára – ha egy hazalátogatás során sincs módjuk budapesti vagy vidéki irodáinkba befáradni – lehetőség van hitelesített adatlap elküldésével megtenni a regisztrációt. A felülhitelesítés módjára a nemzetközi szabályozás az irányadó, ezért keresse az Szerzői Kapcsolatok Osztályát: +36 (1) 488-2666 vagy szerzok@artisjus.com

Zenei művek bejelentése

Hogyan kell zeneművet bejelenteni?

ONLINE

A honlapunkon elérhető online rendszeren keresztül már lehetőség van a zeneművek egyszerű és kényelmes online bejelentésére is. A MŰVEK fülön a „Műbejelentések” menüpontra, majd az „Új műbejelentés indítása” gombra kell kattintani.

Miért érdemes az online műbejelentést választani a régi papír alapú helyett?

  • Gyorsabb nyilvántartásba vétel
  • Pontosabb jogdíj beazonosítás
  • Nincs postaköltség
  • CD helyett online feltöltés
  • Aláírás helyett elektronikus jóváhagyás

MŰBEJELENTŐ NYOMTATVÁNYON

Természetesen továbbra is lehetőség van a zeneműveket a papír alapú műbejelentő nyomtatványon bejelenteni. Ebben az esetben azonban hosszabb feldolgozási idővel kell számolni, a nyomtatványok és a műpéldányok beérkezését követően a műveket körülbelül 3 héten belül tudjuk rögzíteni adatbázisunkban.

Művenként egy műbejelentőlapot kell kitölteni, és hangzóanyagon vagy kottán csatolni hozzá a művet.

A műbejelentéshez szükséges űrlapok elérhetőek a Nyomtatványoknál.

Ki tekinthető egy zeneszám szerzőjének? Kit lehet ráírni a műbejelentőre?

A szerzői jogi törvény igen röviden intézi el ezt a kérdést: “A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).” [Szjt. 4.§ (1)] Annyi mindenesetre levonható következtetésként, hogy a szerzőség nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. Szerzőnek csak az tekinthető, aki kreatív, egyéni-eredeti módon közreműködik a mű elkészítésében.

Azok a zenészek, akik pusztán egyedi hangszeres tudásukat adják hozzá a zenéhez, nem minősülnek szerzőnek, csak “előadóművésznek”.

Mit tehetek, ha a szerzőtársam egyedül jelentette be közös dalunkat?

Ami a legfontosabb: a szerzői jog automatikusan, a létrejöttétől kezdve véd minden szerzői alkotást, így a zeneműveket is. Szintén fontos, hogy a szerzőség ténykérdés: nem az a szerző, aki azt állítja magáról, hanem az, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást.

Ha több szerző közül az egyik egyedül bejelenti a közös szerzeményt, azzal szerzői jogsértést követ el. Ilyen helyzetben a bejelentésből kihagyott szerző tájékoztatja az Artisjus Szerzői Kapcsolatok Osztályát [szerzok@artisjus.com, (1) 488 2666]. Az Artisjus a vitatott jogdíjrészt függőszámlára helyezi, azaz a kifizetését a felek közötti vita megoldásáig visszatartja. A vita megoldását bírósági határozat jelenti, amely kötelező erővel dönti el a szerzőséget. Ez alapján a bírói határozat alapján tudja az Artisjus a vitás jogdíjrészeket a valós szerzőnek kifizetni.

Megváltoztathatjuk-e a korábbi műbejelentésen a szerzők személyét vagy szerzői arányait?

Nem. Az, hogy ki tekinthető egy mű szerzőjének, nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A műbejelentés ennek a ténynek a szerzők általi bejelentése. Ez azt is jelenti, hogy bármiféle módosítás visszamenőleges hatályú lenne, ráadásul nyomonkövethetetlenné tenné a jogdíjakat. Ezért az Artisjus az eredeti műbejelentést követően kizárólag bírói határozat alapján módosítja a szerzőségi arányokat. (Abban az esetben, ha az érintett szerzők egyetértenek, és a bíróság nem látja ezt a megegyezést törvényellenesnek, igen hamar meg tud születni a határozat, az eljárás nem vesz igénybe hónapokat.)

 

Engedélykérés és jogdíjfizetés szerzőként

Hallottam, hogy valaki koncerteken játssza a dalomat, de nem kért tőlem engedélyt. Megteheti ezt?

Igen, ha a koncertszervező az Artisjuson keresztül jogdíjat fizet a szerzőknek.

A zeneművek első nyilvánossághoz közvetítése (“ősbemutatója”) azonban csak a szerző közvetlen engedélyével végezhető jogszerűen.

Valaki fölvette lemezre a dalomat. Megteheti ezt?

Igen, ha a dal korábban már nyilvánosságra került, és a lemez kiadója az Artisjuson keresztül jogdíjat fizet a szerzőknek. A szerző nincs abban a helyzetben, hogy művének minden felhasználását nyomon kövesse, vagy méltányos jogdíjat tudna nehezen elérni a felhasználóval szemben. Ezért hasznos a szerzők számára az Artisjus által végzett közös jogkezelés.

Csak a saját számaimat játszom a koncerten. Kell fizetnem jogdíjat?

A koncerten nem a fellépő zenészek fizetnek jogdíjat, hanem az adott üzlet (étterem, pub, stb.) üzemeltetője vagy a koncert szervezője. Ez a személy (leggyakrabban cég) minősül ugyanis a szerzői jog szempontjából “felhasználónak”. Ha tehát a fellépő zenekar a saját számait játssza, a felhasználó attól még természetesen köteles jogdíjat fizetni.

Hasznos, ha a fellépő együttes segíti a jogdíjfizető üzemeltetőt / szervezőt az elhangzott zeneszámok adatainak pontos közlésében. Az Artisjus ugyanis csak az általa szolgáltatott adatok alapján tudja a jogdíjfelosztást helyesen végrehajtani.

Csak a saját számaimat adom ki lemezen. Kell fizetnem jogdíjat?

Nem. Az ilyen, ún. szerzői kiadások esetén nem kell jogdíjat fizetni, hanem egy nyomtatvány kitöltésével kell tájékoztatni az Artisjust a kiadás főbb adatairól. Fontos, hogy erre valóban csak akkor van lehetőség, ha maguk a szerzők végzik a kiadást. Az Artisjus szigorúan fellép minden olyan esetben, amikor a kiadó úgy akarja elkerülni a jogdíjfizetést, hogy a szerzőkkel “aláírat egy papírt”, de valójában mégis maga végzi a kiadást.

Mit tesz az Artisjus, ha a lemezkiadó, koncertszervező nem fizeti be a jogdíjamat az Artisjushoz?

Ilyen esetben a jogdíj érvényesítésére megtesszük a szükséges lépéseket. Fellépünk a szerzői jogsértés ellen, először felszólítva a felhasználót a hátralék befizetésére, majd bírósági úton, polgári eljárásban próbáljuk meg érvényesíteni az igényt. A kedvező bírósági döntést követi – nemfizetés esetén – a végrehajtás indítása.

Azokban az esetekben, ahol igen komoly szerzői jogsértéssel találkozunk, illetve ahol a jogsértő személyének kiderítése is nagy nehézségeket okoz, büntető feljelentést teszünk.

Szabad “védett” művet átdolgozni?

A könnyűzenei zsargon az “átdolgozás”-“feldolgozás” fogalmakat másként használja, mint a szerzői jog. Ha a művet eredeti formájában (vagy jelentéktelen változtatásokkal) használják fel, elegendő, ha a felhasználó (koncertszervező, lemezkiadó) az Artisjusnak megfizeti a jogdíjakat, amelyeket természetesen az eredeti mű szerzői kapnak meg.

Ha viszont olyan zenei átdolgozás történik, amelynek eredményeként az eredeti zeneműre épülő új alkotás jön létre (azaz az átalakítás maga is szerzői alkotó tevékenység), akkor közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől. Az is gyakori, hogy az eredeti szerzők ezt az engedélyezési jogukat egy zeneműkiadó útján gyakorolják. 

Védelmi idő: ha a szerző él, vagy a halálát követő év első napjától számítva még nem telt el 70 év, akkor a művei védettek, és átdolgozásukhoz engedélyt kell kérni a szerzőtől vagy a jogutódjától.

A folklór kifejeződései (autentikus népzene) nem részesülnek szerzői jogi védelemben.

Kell engedély nem saját művek mixeléshez?

Igen. A vonatkozó joggyakorlat szerint a könnyűzenei “mixek” esetén általában olyan átdolgozás történik, amelynek következtében az eredeti zeneművekre épülő új alkotás jön létre (azaz a mixelés maga is szerzői alkotó tevékenység). Ezért közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől. Az is gyakori, hogy az eredeti szerzők ezt az engedélyezési jogukat egy zeneműkiadó útján gyakorolják.

Az előadó engedélyezte a mixelt kiadványt, ez elég?

Nem, sőt: az előadó engedélyére általában nincs is szükség. Ha csak a zeneművet magát veszik át (új hangfelvételt készítve), akkor csak az eredeti szerzőtől kell engedélyt kérni az átdolgozásra. Ha azonban a zeneművet a meglévő hangfelvételről használják fel, akkor a hangfelvétel előállítójától (tipikusan: a lemezkiadótól) is engedélyt kell kérni, aki ebben a körben rendszerint az előadóművész jogait is gyakorolja.

Versmegzenésítéshez kell engedély?

Igen. A vers megzenésítése a szerzői jog rendszerében ún. átdolgozásnak minősül, mivel az eredeti irodalmi műre épülő új alkotás jön létre. Ezért közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől, jogutódjaitól. A versmegzenésítések esetén gyakran előfordul, hogy régi verseket használnak fel. Ha a költő halála óta hetven év eltelt, az ezt követő év első napjától a művek közkincset képeznek, szabadon megzenésíthetők.

Egyéb

Hogyan védethetem le a művésznevemet vagy együttesem nevét?

A nevek védelmét nem a szerzői jog, hanem a Ptk. személyek jogával foglalkozó része adja. A védelem automatikusan keletkezik, nincs szükség ehhez külön bejegyzésre vagy “levédetésre”. Szerzői álnevét a jogdíjak beazonosítása miatt érdemes regisztrálnia az Artisjusnál, ez ügyben keresse a Szerzői Kapcsolatok Osztályát: szerzok@artisjus.com.

Mi a “zeneműkiadó” és a “lemezkiadó”?

Sokan összetévesztik a zeneipar ezen két szereplőjét, pedig alapvetően eltérő tevékenységet folytatnak. A “lemezkiadó” hangfelvételek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik; ennek során a felvételen közreműködő előadókkal (zenészekkel, énekesekkel) közvetlen szerződést köt, a felhasznált zeneművek szerzői részére pedig az Artisjuson keresztül fizet jogdíjat.

A “zeneműkiadó” (music publisher) ezzel szemben a szerzővel köt szerződést. Eleinte ebben a szerződésben a zeneműkiadók a művek kottán történő kiadását vállalták. Mára ezeknek a szerződéseknek szokásosan két tárgya lehet:

  1. A szerző átadhatja azon jogait a zeneműkiadónak, amelyeknél nem az Artisjustól kap jogdíjat, hanem maga adna rájuk engedélyt. A zeneműkiadó ezeket a jogokat üzletszerűen fogja gyakorolni, és a befolyt bevételből a szerzőnek a megállapodás szerint díjat fizet. Általában a következő felhasználások tartoznak ide: zenei átdolgozások, idegen nyelvre fordítás, megfilmesítés, színpadra állítás és kottakiadás. (Itt tehát a zeneműkiadó fizet a szerzőnek jogdíjat az általa végzett vagy általa engedélyezett felhasználások után.
  2. A zeneműkiadó vállalja, hogy népszerűsíti, promótálja a szerzőt üzleti kapcsolatai révén. A szerző ezért cserébe lemondhat az Artisjustól járó jogdíjainak egy részéről a zeneműkiadó javára. A lemondás mértékében a felek szabadon állapodnak meg, magyarországi jogdíjak esetén azonban az Artisjus a szerző védelme érdekében legfeljebb a jogdíjak 1/3-áról való lemondást fogad el. (Itt tehát tulajdonképpen a szerző fizet a zeneműkiadónak a promócióért.