Gyakori kérdések

Mi lesz a befizetett pénzzel? Miért kell jogdíjat fizetnem, ha nem is zenét hallgatok a televízión? Külföldi zenéért miért kell a magyar jogkezelőnek díjat fizetni? Kérdések és válaszok.

Mit tekintünk nyilvános előadásnak?

Azt az előadást, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.

Nyilvános előadásnak kell tekinteni a közönség számára nyitva álló helyeken tartott ún. élő előadásokat, amelyek személyes előadóművészi teljesítménnyel, azaz fellépő művészek közreműködésével valósulnak meg. Ilyenek például a koncertek, az irodalmi és zenés műsoros estek, más hasonló rendezvények. (Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében az ilyen felhasználások „élőzene” megjelöléssel szerepelnek.)

Nyilvános előadás az is, amikor a művek érzékelhetővé tételére bármely erre alkalmas műszaki eszközzel kerül sor, ideértve pl. a művek rádió vagy televízió kihangosítása, CD-lemezről vagy más hordozóról/eszközről történő lejátszása útján megvalósuló láthatóvá/hallhatóvá tételét. (Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében az ilyen felhasználások „gépzene” megjelöléssel szerepelnek.)

Szerzői jogdíjat csak a nyilvános zenefelhasználások után kell fizetni. Nem nyilvános az előadás, ha az nem nyilvános helyen történik és magánhasználatot szolgál, pl. egy magánlakásban tartott házibulin történik, ahol a résztvevők egymás barátai/ismerősei.

Mikor és milyen módon kell a zeneszolgáltatást bejelenteni?

A felhasználó a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználást megváltoztatását, ideértve annak megszüntetését is előzetesen írásban köteles a közös jogkezelő szervezetnek bejelenteni. Az Artisjus a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.

Mi alapján kerül megállapításra a fizetendő jogdíj?

A fizetendő szerzői jogdíj összegének megállapítása a jogdíjközlemények vonatkozó díjtétele és a rendelkezésre álló adatok alapján történik, amelyeket az adatszolgáltatási lap és/vagy a felhasználó bejelentése tartalmaz.

Kinek kell fizetni a jogdíjat? Ki minősül felhasználónak?

A szerzői és szomszédos jogdíj megfizetésére a felhasználó köteles. Azt, hogy az egyes felhasználások esetén kit kell felhasználónak tekinteni, az Artisjus jogszabályi előírásoknak megfelelően megállapított, jóváhagyott és a Hivatalos Értesítőben közzétett jogdíjközleményei tartalmazzák.

A kereskedelmi és szolgáltató üzletekben, különféle éttermekben, kávézókban és más vendéglátó üzletekben, valamint a szállodákban és más szálláshelyeken végzett zenefelhasználások esetében főszabály szerint a működési engedéllyel rendelkező üzemeltetőt kell felhasználónak tekinteni.

Hogyan kell megfizetni a jogdíjat?

A felhasználó által fizetendő jogdíjról az Artisjus ún. jogdíjfizetési értesítőt állít ki, melyet postai úton küld meg a felhasználó részére. A felhasználó a jogdíjfizetési értesítőhöz tartozó készpénzátutalási megbízás (csekk) befizetésével, vagy átutalással tudja a jogdíjat kiegyenlíteni. Az Artisjus munkatársai készpénz átvételére nem jogosultak.

A pontos és gyors számlázáshoz elengedhetetlenül szükséges a felhasználó részéről, hogy a jogdíjfizetési értesítőben feltüntetett hivatkozási számot az átutalással történő fizetésénél feltüntesse.

Milyen gyakorisággal kell a jogdíjat megfizetni?

A gépzenei nyilvános előadási jogdíjat a törvény szerint negyedévre előre kell megfizetni, azaz előzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra. Az Artisjusnak való jogdíjfizetéssel a felhasználó/üzemeltető bármely külföldi vagy belföldi zeneszám felhasználására jogosult lesz – a jogdíjfizetési értesítőben megjelölt időtartamra. A zenefelhasználás a jogdíj megfizetésével válik jogszerűvé, tehát a felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy időben szerzi meg.

Kapok számlát a befizetett jogdíjról?

A felhasználó által fizetendő jogdíjról az Artisjus negyedévente ún. jogdíjfizetési értesítőt állít ki, amely számviteli bizonylat, azonban nem minősül számlának.   Az Artisjus a fizetett jogdíjról, a jogdíjfizetéssel egyidejűleg (azaz a szolgáltatás teljesítésekor) állít ki számlát. A jogdíj beérkezését/jóváírását követően a vonatkozó számlát a felhasználó részére haladéktalanul megküldjük.

Mi történik, ha a jogdíjat nem fizetem meg?

A fizetési határidő eredménytelen letelte után az Artisjus fizetési felszólítást küld a tartozásról. Amennyiben ezt követően sem rendezi tartozását a felhasználó, az Artisjus jogérvényesítési eljárást indít.

Hol találom a díjszabást?

A szerzői és szomszédos jogi jogdíjak összegét és a felhasználás egyéb feltételeit az Artisjus jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megállapított, jóváhagyott és a Hivatalos Értesítőben közzétett jogdíjközleményei tartalmazzák, amelyek elérhetők az Artisjus hivatalos honlapján a “Felhasználó vagyok/Vendéglátás/Új üzlet bejelentése” menüpontban.

Mi történik, ha nem teszek eleget bejelentési kötelezettségemnek?

Amennyiben a felhasználó nem tesz előzetes bejelentést a zenefelhasználás megkezdéséről, és az Artisjus csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az ellenőrzési költségek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a hatályos jogdíjközlemények vonatkozó pontjai szerint negyedéves időszakra fizetendő díj összegével egyezik meg.

Hogyan kell az adataimban, vagy a zenefelhasználásban történő változásokat (pl. zeneszolgáltatás lemondása) bejelentenem?

A változásbejelentésre vonatkozó tájékoztatásunk a „Felhasználó vagyok/Vendéglátás/Változások bejelentése menüpontban található.

Mi történik, ha nem jelentem be az üzemeltetés megszűnését?

Az Artisjus a felhasználást mindaddig folyamatosnak tekinti, ameddig a felhasználó az üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó írásbeli bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A törvényi előzetes bejelentési kötelezettségre tekintettel visszamenőleges hatályú bejelentést kizárólag hitelt érdemlő igazolás megküldése esetén fogadunk el.

Hogyan történik az üzletek zenefelhasználásának ellenőrzése?

Az üzletekben folyó zenefelhasználást az Artisjus ún. területi képviselői a helyszínen ellenőrizhetik. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés eredménye a zenefelhasználással (vagy annak hiányával) kapcsolatos információkat a tényleges helyzetnek megfelelően tartalmazza, az ellenőrzésről az Artisjus az érintett üzletnek nem küld előzetes tájékoztatást.

Helyszíni ellenőrzést az Artisjus az esetek túlnyomó többségében akkor folytat, ha az üzlet korábban nem kért engedélyt zenefelhasználásra. Előfordulhat a zenefelhasználásra vonatkozóan korábban már beadott bejelentés visszaellenőrzése is, azonban ez a tartalmilag és formailag aggálytalan bejelentések esetében kevésbé gyakori.

Az ellenőrzés elsődleges célja kapcsolatfelvétel és tájékoztatásnyújtás, abban az esetben pedig, ha a helyszínen zenefelhasználás történik, a felhasználás mértékével kapcsolatos, a fizetendő jogdíj mértékének megállapításához szükséges tények rögzítése (ilyen pld. az üzlet mérete és nyitvatartási ideje) és a jogszerű felhasználáshoz szükséges szerződés megkötése is megtörténik.
Az Artisjus munkatársa az ellenőrzés kezdetekor bemutatkozik, tájékoztatja a felhasználót, honnan és milyen célból érkezett, valamint érdeklődik a nyilatkozattételre jogosult ügyvezető vagy távollétében a napi ügymenet irányításáért felelős helyszíni vezető személye felől. A polgári jog szabályai szerint ez a személy az ellenőrzés során az üzlet képviselőjének minősül (Ptk. 6:18. §).
Az ellenőrzés során az üzletben tapasztalt, zenefelhasználást érintő tények a területi képviselő által a helyszínen kitöltött „Adatszolgáltatási lap és felhasználási engedély” nyomtatványon kerülnek rögzítésre. Az üzlet adatai (üzletnév, üzlet címe, üzemeltető neve, üzemeltető székhelye, nyitva tartás, befogadóképesség, stb.) a bemutatott működési engedély, ennek hiányában a felhasználótól kapott információk, a bejáratnál elhelyezett nyitva tartás és/vagy a kiadott blokkon szereplő adatok alapján kerülnek rögzítésre.
Az adatlapon a zeneszolgáltatás módjával kapcsolatos tények is rögzítésre kerülnek. Ezek az információk vagy a felhasználótól származnak, vagy zene lejátszására alkalmas eszköz elhelyezése esetén a területi képviselő egyszerű szemrevételezésével kerülnek megállapításra. A helyszínen található készülékek jogdíjfizetés szempontjából történő megítélését azok ki vagy bekapcsolt állapota, hangereje és tulajdonosának kiléte nem befolyásolja (http://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2016/11/TV_hang_nelkul_tajekoztatas.pdf).

Amennyiben az üzletben zene lejátszására alkalmas készülék található, az üzlet jogdíj fizetésére köteles.
A kitöltött adatszolgáltatási lapot a felhasználó részéről az ellenőrzés során jelen lévő alkalmazott vagy vezető aláírja, lebélyegzi és annak egy másodpéldánya az üzletben marad. Így a későbbiekben az üzlet részéről is ellenőrizhető, hogy milyen adatok kerültek rögzítésre, illetve ezen az Artisjus elérhetőségei is megtalálhatók.

Az üzlet alap adatainak vonatkozásában a téves adatfelvételnek kicsi a valószínűsége, a zenelejátszásra alkalmas készülékek felismerése pedig viszonylag egyszerű, így az adatlapon csak elvétve kerül sor téves adat rögzítésre. Ha ez mégis megtörténne, akkor a felhasználó ezeket utólagos bejelentés keretében módosíthatja vagy pontosíthatja. Amennyiben azonban az üzlet képviselője az ellenőrzés megállapításaihoz már a helyszínen megjegyzést kíván tenni, azt az „Adatszolgáltatási lap és felhasználási engedély” nyomtatványhoz csatolt külön papíron is megteheti. Ezeket az észrevételek a területi képviselő köteles átvenni és az adatlaphoz csatolni.

Amennyiben az üzletben zenefelhasználás történik, az adatlap aláírásával az üzlet képviselője az ennek engedélyezésére irányuló, jogdíjfizetési kötelezettséggel járó felhasználási szerződést is megköti.
A területi képviselő a kitöltött adatlap egy példányát akkor is a helyszínen hagyja, ha az üzlet képviselője az adatlapot nem írja alá. Ebben az esetben az Artisjus utólag az üzletből származó blokkal, számlával, az üzletben készített fényképpel/videóval stb. igazolja a zenefelhasználás tényét.

Ki állapítja meg, milyen kategóriába tartozik a vendéglátó üzletem?

A zenefelhasználást végző üzletek jogdíjfizetés szempontjából történő besorolását a zene-, illetve irodalmi művek felhasználása mértékének, valamint annak figyelembevételével, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, az Artisjus határozza meg.

Mit jelent a közös jogkezelés?

A szerzői jog dalokat, zeneszámokat, műveket a létrejöttüktől kezdve, „automatikusan” védi. A különböző felhasználások esetén (pl. koncertek, rádiós-televíziós közvetítések, hangfelvétel-kiadás) azonban a szerző nincs abban a helyzetben, hogy egyedileg engedélyezze a felhasználásokat.

Ennek a problémának a kezelésére jött létre világszerte – Magyarországon is immár több mint 100 éve – a „közös jogkezelés” intézménye: a szerzők által létrehozott szervezet egy kézből nyújtja a felhasználóknak a jogokat, jogdíjfizetés ellenében.

A közös jogkezelés legfontosabb elemei:

  • felhasználás engedélyezése
  • jogdíjak megállapítása
  • jogdíjak beszedése
  • jogdíjak felosztása

Miért kell az előadóművészek részére jogdíjat fizetni?

A szerzői jogdíjhoz hasonlóan Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége, hogy a gépzenei felhasználások esetén a felvételen közreműködő zenészek, énekesek, valamint a felvétel előállítója (a lemezkiadó) is díjban részesüljön. Ezt a díjat – az előadókat képviselő EJI, valamint a lemezkiadókat képviselő MAHASZ megbízása alapján – szintén az Artisjus szedi be (egyablakos ügyintézés), de felosztásukról az említett másik két szervezet intézkedik.

Ki és hogyan kapja meg a befizetett jogdíjat?

A befizetett jogdíjból az Artisjus levonja kezelési költségét, és ezt követően felosztási szabályzata alapján felosztja azt a szerzők között. Mind a kezelési költség mértékét, mind a felosztási szabályzatot a szerzőkből álló, demokratikusan választott testületek állapítják meg.

Élőzene esetén mindig a szervező által adott részletes elhangzási adatok alapján osztjuk fel a jogdíjat, minden egyes játszott mű beazonosításával.

Gépzene esetén a szerzői jogdíjakat a pontosan rendelkezésünkre álló rádió, televízió, hangfelvétel és élőzene adatokból képzett kosár alapján osztjuk fel. Itt az Artisjus által beszedett előadóművészi és hangfelvétel-előállítói díjat az EJI, illetve a MAHASZ osztja fel.

Mi az élőzene és a gépzene közötti különbség?

A közönség számára nyitva álló helyeken tartott előadások sokszor személyes előadóművészi teljesítménnyel, azaz fellépő művészek közreműködésével valósulnak meg: ilyenek például a koncertek, az irodalmi és zenés műsoros estek, más hasonló rendezvények. Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében ezek „élőzene” megjelöléssel szerepelnek.

A közönség számára nyitva álló helyeken sokszor szól a zene, amit valamilyen gépi eszközökkel (rádió, TV, CD-lejátszó, mp3-lejátszó, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép, bármilyen számítógépes hálózat pl.) szolgáltatnak. Amennyiben bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel történik a zenemű érzékelhetővé tétele, akkor „gépzene” felhasználásról beszélünk.

Külön kell a zenegépért jogdíjat fizetni? Miért nem a zenegép tulajdonosa fizeti a jogdíjat?

A zenegépes gépzenei szolgáltatás a vendégek számára magasabb értékű, ezért a szerzői jogdíja is magasabb, mint a hagyományos rádiós vagy például CD-lejátszós zeneszolgáltatás esetén. A zene lejátszása után a jogdíjakat mindig a lejátszó eszközt tartalmazó helyiség (étterem, stb.) üzemeltetője köteles megfizetni, mert ebben az esetben ő a zenefelhasználó, ez független attól, hogy ki a zeneszolgáltató eszköz tulajdonosa. Természetes azonban, hogy a zenegép készítője is fizet jogdíjat azért, ha a zeneszámokról másolatot készít a zenegépében, pl. annak merevlemezén.

Az üzletemben van rádió és tévé, de soha nem kapcsolom be, vagy csak a híradó és a focimeccs megy benne. Igaz, hogy mégis kell jogdíjat fizetnem?

Igaz. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében (BH 1992/98) megállapította azt, hogy ha egy közönség számára nyitva álló helyen TV készülék üzemel, vélhetően zeneszolgáltatásra is használják. Az ügyben az üzlet üzemeltetője azzal védekezett, hogy kizárólag hírműsorokat néz a készüléken, és ezt a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el. A hír- és sportcsatornák egyébként rendszeresen tartalmaznak zenét. Azoknak, akik üzletében van zeneszolgáltató készülék, de az elromlott vagy soha nem kapcsolják be, azt tanácsoljuk, hogy távolítsák el onnan a készüléket, így a jogdíjfizetés elkerülhető. Hivatalos tájékoztatónk zenelejátszásra alkalmas berendezések néma használatáról

Egy helyszínen üzemeltetek kávézót és kereskedelmi üzletet is? Mindkét tevékenység után kell fizetnem jogdíjat?

Ha egy helyszínen belül több, különálló, a közönség számára külön értékelhető felhasználási helyszín van (pl. kávézó és könyvesbolt), akkor minden külön felhasználási helyszín esetében külön kell számítani a fizetendő jogdíjat. Külön-külön kell a jogdíjat fizetni akkor is, ha a zenefelhasználások egy épületben vagy légtérben történnek, és akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon műszaki eszközzel központilag történik.

Vendéglátó üzletemben rádiót üzemeltetek, de előfordul, hogy alkalmanként diszkót is tartok. Külön kell fizetnem a rendezvény után?

Ha valamely felhasználónál többféle zenefelhasználás (pl. élőzene, műszaki eszközökkel szolgáltatott zene (gépzene), diszkó stb.) is megvalósul, a megfelelő szerzői és szomszédos jogi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell megfizetni.

Az előzetes bejelentési kötelezettség az alkalmanként szervezett rendezvényekre is vonatkozik.

Kocsmában koncertet is szervezek. Amennyiben a gépzene után már megfizettem a jogdíjat, be kell jelentenem a koncerteket is?

Ha valamely felhasználónál többféle zenefelhasználás (pl. élőzene, műszaki eszközökkel szolgáltatott zene (azaz gépzene), diszkó stb.) is megvalósul, a megfelelő szerzői és szomszédos jogi jogdíjat minden felhasználásért külön-külön kell megfizetni.

Az előzetes bejelentési kötelezettség a rendszeresen vagy alkalmanként szervezett rendezvényekre is vonatkozik. Fontos, hogy élőzenei felhasználás esetén műsorszolgáltatási kötelezettsége is van a felhasználónak: a felhasznált művek címét, szerzőjét (zeneszerzőjét, szövegíróját, fordítóját, átdolgozóját), előadó(i) nevét, az elhangzás időtartamát, az elhangzási gyakoriságát, a teljes műsor elhangzási időtartamát (színpadi idejét) és az egyes fellépők műsorának elhangzási időtartamát (színpadi idejét) az ARTISJUS által rendszeresített űrlapon meg kell adni.

Miért kell külföldi zene után jogdíjat fizetni?

Az Artisjus nem csak magyar szerzőket képvisel, hanem – a külföldi szerzői jogvédőkkel kötött képviseleti szerződések alapján – a teljes világrepertoárt. A külföldi szerzők a jogdíjat saját jogvédő társaságuk útján kapják meg az Artisjus átutalását követően.

Kínai éttermet üzemeltetek, amiben csak kínai zene szól. Kell jogdíjat fizetni?

Az Artisjus a kínai zeneszerzőket is képviseli (az ottani jogvédő társaság, az MCSC útján), így például a tradicionális művek átdolgozóit is. Ráadásul a felvételen közreműködő zenészek és a felvétel kiadója számára is jogdíjat érvényesítünk, melyet az EJI és a MAHASZ oszt fel.

“Internetről zenélünk.” – Miért kell “még egyszer” fizetni ?

Ha az üzletben számítógépről (pl. laptop, tablet) történik zeneszolgáltatás, azzal a zeneművek újból felhasználásra kerülnek. A szabály szerint pedig minden egyes felhasználás külön jogdíjfizetést jelent –

a jog így tudja szétteríteni az alkotás költségeit mindazon vállalkozások között, akiknél a zene felhasználása (akár csak közvetve is) hozzáadott értéket jelent.

Az internetes zeneszolgáltatók (pl. YouTube, Deezer, Spotify, Google) csak a saját bevételeik után fizetnek jogdíjat, amely nem a nyilvános felhasználásért fizetett jogdíj. Az internetes zeneszolgáltatók tartalmait nyilvánosan játszó üzletek befizetése így nem jelent kétszeres jogdíjterhelést, hiszen mindegyik szereplő csak a saját működése után teljesít jogdíjfizetést.

Változik a fizetendő jogdíj, amennyiben több zenefelhasználásra alkalmas eszköz van az üzletemben?

Nincs különbség abban, hogy milyen eszközzel történik a zenefelhasználás. A megfizetett jogdíjjal a teljes zenei világrepertoár felhasználható, akár rádió, akár TV, CD-lejátszó, számítógép vagy más hasonló eszköz segítségével. Több készülék esetén is csak egyszeres jogdíjat kell fizetni.

Azonban a zenegép, táncgép, zenegépként használható internet terminál stb. olyan eszköznek minősül, amelynél magasabb jogdíjat kell fizetni. Ennek az indoka az, hogy  ezeknél a technikai eszközöknél a vendég szabadon tudja kiválasztani, hogy milyen zeneszám szóljon. Mivel ez a vendégek számára magasabb értékű szolgáltatás, amely jövedelemfokozás célját kifejezettebben szolgálja,  a fizetendő jogdíj is 10%-kal magasabb, mint a hagyományos televíziós, rádiós, cd-lejátszós zeneszolgáltatás esetén.

Mit jelent a szomszédos jogdíj?

Gépzenei felhasználás (pl. rádió, TV, CD-lejátszó, számítógép működtetése) esetén a hangfelvétel-kiadókat és előadókat (hangszeres zenészeket és énekeseket) megillető jogdíjat nevezik “szomszédos jogi jogdíjnak”.

Az Artisjus tehát nemcsak a zeneszerzőknek és szövegíróknak járó jogdíjat szedi be, hanem – egyablakos ügyintézéssel – ezt a két további jogdíjfajtát is. Ennek alapját az előadókat képviselő EJI-vel és a kiadókat képviselő MAHASZ-szal kötött szerződés jelenti.

Tehát az egy helyre (Artisjus) befizetett jogdíjat a kifizetés során három szervezet kezeli:

A rádió, lemezkiadó fizet jogdíjat. Miért kell “még egyszer” fizetni, ha nyilvánosan rádiót, lemezjátszót üzemeltetek?

A rádiószervezetek, a lemezkiadók saját felhasználásuk után fizetnek jogdíjat az Artisjusnak. Minden egyes felhasználás új engedélyt igényel – ez a szerzői jog egyik nemzetközileg ismert alapelve, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerzők, előadók és gyártók anyagi fenntartásának költségeit mintegy “szétporlassza” mindazon személyek között, akik azzal kapcsolatban felhasználást végeznek, ne az “első láncszem” fizessen mindent. Fentiek figyelembevételével, a rádiószervezetek és lemezkiadók jogdíjfizetésétől függetlenül az üzlet üzemeltetője a nyilvános zenefelhasználás után köteles ún. nyilvános előadási jogdíjat fizetni.

A bejelentési kötelezettség kiterjed a zenefelhasználás, az üzemeltetés megváltozására, vagy megszüntetésére is? Mi a bejelentés elfogadásának hatálya?

Igen. A törvény szerint felhasználó mindig előzetesen, azaz még a felhasználás megkezdése előtt köteles bejelenteni a tervezett zenefelhasználást, de ez a bejelentési kötelezettség kiterjed arra is, ha a zenefelhasználásban bármilyen változás történik, vagy az megszűnik.

Amennyiben a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves időszakra kell fizetni, a bejelentés a bejelentés napját magában foglaló naptári negyedév utolsó napján, de legkorábban a felhasználás megkezdésének napjával kezdődő negyedéves időszak utolsó napján lép hatályba.

Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az idényjellegű üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb időtartamára kell fizetni, a bejelentés legkorábban az idényjellegű üzemeltetés időtartamának utolsó napján lép hatályba.

A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése vagy szünetelése, és ezt a felhasználó bejelentésével egyidejűleg igazolja.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a zenefelhasználás megszüntetése esetén az üzletből minden zenefelhasználásra alkalmas eszközt (még az esetlegesen felszerelt hangszórókat/hangfalakat is) el kell eltávolítani.