Gyakori kérdések

Lejátszhatok másolt CD-ket az üzletemben? Ha a rádió már fizetett jogdíjat, miért kell nekem újra fizetni? A gyakori kérdésekre itt adunk választ.

Mit tekintünk nyilvános előadásnak?

Azt az előadást, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.

Nyilvános előadásnak kell tekinteni a közönség számára nyitva álló helyeken tartott ún. élő előadásokat, amelyek személyes előadóművészi teljesítménnyel, azaz fellépő művészek közreműködésével valósulnak meg. Ilyenek például a koncertek, az irodalmi és zenés műsoros estek, más hasonló rendezvények. (Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében az ilyen felhasználások „élőzene” megjelöléssel szerepelnek.)

Nyilvános előadás az is, amikor a művek érzékelhetővé tételére bármely erre alkalmas műszaki eszközzel kerül sor, ideértve pl. a művek rádió vagy televízió kihangosítása, CD-lemezről vagy más hordozóról/eszközről történő lejátszása útján megvalósuló láthatóvá/hallhatóvá tételét. (Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében az ilyen felhasználások „gépzene” megjelöléssel szerepelnek.)

Szerzői jogdíjat csak a nyilvános zenefelhasználások után kell fizetni. Nem nyilvános az előadás, ha az nem nyilvános helyen történik és magánhasználatot szolgál, pl. egy magánlakásban tartott házibulin történik, ahol a résztvevők egymás barátai/ismerősei.

Mikor és milyen módon kell a zeneszolgáltatást bejelenteni?

A felhasználó a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználást megváltoztatását, ideértve annak megszüntetését is előzetesen írásban köteles a közös jogkezelő szervezetnek bejelenteni. Az Artisjus a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.

Mi alapján kerül megállapításra a fizetendő jogdíj?

A fizetendő szerzői jogdíj összegének megállapítása a jogdíjközlemények vonatkozó díjtétele és a rendelkezésre álló adatok alapján történik, amelyeket az adatszolgáltatási lap és/vagy a felhasználó bejelentése tartalmaz.

Honnan derül ki, mennyit kell fizetnem?

A jogdíj pontos mértékét a névre szólóan kiküldött jogdíjfizetési értesítőben közöljük rendszeresen. A beküldött, vagy az Artisjus helyszíni ellenőrzésekor felvett adatszolgáltatási lapon szereplő adatokat alapul véve, kollégáink állapítják meg a fizetendő jogdíjat az aktuális évi tarifa alapján.

Ha üzlete zenefelhasználását most készül bejelenteni, jogdíjkalkulátorunkkal előzetes becslést készíthet a fizetendő jogdíj mértékéről.

Kinek kell fizetni a jogdíjat? Ki minősül felhasználónak?

A szerzői és szomszédos jogdíj megfizetésére a felhasználó köteles. Azt, hogy az egyes felhasználások esetén kit kell felhasználónak tekinteni, az Artisjus jogszabályi előírásoknak megfelelően megállapított, jóváhagyott és a Hivatalos Értesítőben közzétett jogdíjközleményei tartalmazzák.

Az üzlet működési engedélyében – vagy tartalmilag ennek megfelelő közigazgatási határozatban – meghatározott üzemeltető minősül felhasználónak.

Hogyan kell megfizetni a jogdíjat?

A felhasználó által fizetendő jogdíjról az Artisjus ún. jogdíjfizetési értesítőt állít ki, melyet postai úton küld meg a felhasználó részére. A felhasználó a jogdíjfizetési értesítőhöz tartozó készpénzátutalási megbízás (csekk) befizetésével, vagy átutalással tudja a jogdíjat kiegyenlíteni. Az Artisjus munkatársai készpénz átvételére nem jogosultak.

A pontos és gyors számlázáshoz elengedhetetlenül szükséges a felhasználó részéről, hogy a jogdíjfizetési értesítőben feltüntetett hivatkozási számot az átutalással történő fizetésénél feltüntesse.

Milyen gyakorisággal kell a jogdíjat megfizetni?

A gépzenei nyilvános előadási jogdíjat a törvény szerint negyedévre előre kell megfizetni, azaz előzetesen kell jogot szerezni a felhasználásra. Az Artisjusnak való jogdíjfizetéssel a felhasználó/üzemeltető bármely külföldi vagy belföldi zeneszám felhasználására jogosult lesz – a jogdíjfizetési értesítőben megjelölt időtartamra. A zenefelhasználás a jogdíj megfizetésével válik jogszerűvé, tehát a felhasználó az engedélyt a jogdíj megfizetésével egy időben szerzi meg.

Kapok számlát a befizetett jogdíjról?

A felhasználó által fizetendő jogdíjról az Artisjus negyedévente ún. jogdíjfizetési értesítőt állít ki, amely számviteli bizonylat, azonban nem minősül számlának.   Az Artisjus a fizetett jogdíjról, a jogdíjfizetéssel egyidejűleg (azaz a szolgáltatás teljesítésekor) állít ki számlát. A jogdíj beérkezését/jóváírását követően a vonatkozó számlát a felhasználó részére haladéktalanul megküldjük.

Mi történik, ha a jogdíjat nem fizetem meg?

A fizetési határidő eredménytelen letelte után az Artisjus fizetési felszólítást küld a tartozásról. Amennyiben ezt követően sem rendezi tartozását a felhasználó, az Artisjus jogérvényesítési eljárást indít.

Hol találom a díjszabást?

A szerzői és szomszédos jogi jogdíjak összegét és a felhasználás egyéb feltételeit az Artisjus jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megállapított, jóváhagyott és a Hivatalos Értesítőben közzétett jogdíjközleményei tartalmazzák, amelyek elérhetők az Artisjus hivatalos honlapján a Felhasználó vagyok/Üzlet/Új üzlet bejelentése menüpontban.

Mi történik, ha nem teszek eleget bejelentési kötelezettségemnek?

Amennyiben a felhasználó nem tesz előzetes bejelentést a zenefelhasználás megkezdéséről, és az Artisjus csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, az ellenőrzési költségek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a hatályos jogdíjközlemények vonatkozó pontjai szerint negyedéves időszakra fizetendő díj összegével egyezik meg.

Hogyan kell az adataimban, vagy a zenefelhasználásban történő változásokat (pl. zeneszolgáltatás lemondása) bejelentenem?

A változásbejelentésre vonatkozó tájékoztatásunk a Felhasználó vagyok/Üzlet/Változások bejelentése menüpontban található.

Mi történik, ha nem jelentem be az üzemeltetés megszűnését?

Az Artisjus a felhasználást mindaddig folyamatosnak tekinti, ameddig a felhasználó az üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó írásbeli bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

A törvényi előzetes bejelentési kötelezettségre tekintettel visszamenőleges hatályú bejelentést kizárólag hitelt érdemlő igazolás megküldése esetén fogadunk el.

Mit jelent a közös jogkezelés?

A szerzői jog dalokat, zeneszámokat, műveket a létrejöttüktől kezdve, „automatikusan” védi. A különböző felhasználások esetén (pl. koncertek, rádiós-televíziós közvetítések, hangfelvétel-kiadás) azonban a szerző nincs abban a helyzetben, hogy egyedileg engedélyezze a felhasználásokat.

Ennek a problémának a kezelésére jött létre világszerte – Magyarországon is immár több mint 100 éve – a „közös jogkezelés” intézménye: a szerzők által létrehozott szervezet egy kézből nyújtja a felhasználóknak a jogokat, jogdíjfizetés ellenében.

A közös jogkezelés legfontosabb elemei:

  • felhasználás engedélyezése
  • jogdíjak megállapítása
  • jogdíjak beszedése
  • jogdíjak felosztása

Miért kell külföldi zene után jogdíjat fizetni?

Az Artisjus nemcsak magyar szerzőket képvisel, hanem – a külföldi szerzői jogvédőkkel kötött képviseleti szerződések alapján – a teljes világrepertoárt. A külföldi szerzők a jogdíjat saját jogvédő társaságuk útján kapják meg az Artisjus átutalását követően.

Miért kell az előadóművészek részére jogdíjat fizetni?

A szerzői jogdíjhoz hasonlóan Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége, hogy a gépzenei felhasználások esetén a felvételen közreműködő zenészek, énekesek, valamint a felvétel előállítója (a lemezkiadó) is díjban részesüljön. Ezt a díjat – az előadókat képviselő EJI, valamint a lemezkiadókat képviselő MAHASZ megbízása alapján – szintén az Artisjus szedi be (egyablakos ügyintézés), de felosztásukról az említett másik két szervezet intézkedik.

Az üzletemben van rádió és tévé, de soha nem kapcsolom be, vagy csak a híradót és a focimeccsek hallgathatók/láthatók rajta. Igaz, hogy mégis kell jogdíjat fizetnem?

Igaz. Az irányadó ítélkezési gyakorlat alapján amennyiben az üzletben bármilyen zenefelhasználásra alkalmas berendezés található, az szerzői jogdíjfizetési kötelezettséget von maga után, függetlenül attól, hogy a készülék kié, mekkora hangerővel képes zenét szolgáltatni, illetve, hogy be van-e kapcsolva vagy sem.
Gépzene-szolgáltatás esetén, minden technikai eszköz – tv, rádió, magnó stb. – üzemeltetése nyilvános zeneszolgáltatásnak minősül függetlenül attól, azon keresztül csak hír vagy sportműsorokat néznek, vagy hallgatnak. Ezeken az eszközön bármilyen zenefelhasználás történhet, így a televízió és rádiókészüléket is bármikor bármilyen más csatornára átkapcsolhatják, de a hír-és sportcsatornák is rendszeresen tartalmaznak, sugároznak zenét.
A Kúria Pfv. 20.949/2019/3. döntésével megerősített töretlen ítélkezési gyakorlat szerint vélelmezni kell a nyilvános zenefelhasználást, ha az üzemeltető olyan készüléket helyez el a vendégtérben, amely nyilvános zenefelhasználásra alkalmas.
Azoknak, akik üzletében van zeneszolgáltató készülék, de az elromlott vagy soha nem kapcsolják be, azt tanácsoljuk, hogy távolítsák el onnan a készüléket, a készülék eltávolítását jelentsék be az Artisjusnak, így a későbbi jogdíjfizetés elkerülhető.

Hivatalos tájékoztatónk zenelejátszásra alkalmas berendezések néma használatáról

A jogdíj valójában egyfajta adó?

Nem az. A szerzői jogdíj több ok miatt sem tekinthető adónak: Először is: a bevételek nem az államkasszát gyarapítják, hanem a szerzőkhöz jutnak vissza. Másodszor: a szerzői jogdíjaknak nem közjogi, hanem kifejezetten magánjogi alapja van. A művek felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges, és ennek az engedélynek az „ára” a jogdíj. A szerzők világszerte egyesületekbe tömörülnek, hogy egy kézből adják ezeket az engedélyeket. Harmadszor: a beszedést sem egy állami hatóság végzi, hanem a szerzők egyesülete saját maga lép fel a jogdíjak beszedése érdekében.

Mi az élőzene és a gépzene közötti különbség?

A közönség számára nyitva álló helyeken tartott előadások sokszor személyes előadóművészi teljesítménnyel, azaz fellépő művészek közreműködésével valósulnak meg: ilyenek például a koncertek, az irodalmi és zenés műsoros estek, más hasonló rendezvények. Az Artisjus jogdíjközleményében és jogdíjfizetési értesítőjében ezek „élőzene” megjelöléssel szerepelnek.

A közönség számára nyitva álló helyeken sokszor szól a zene, amit valamilyen gépi eszközökkel (rádió, TV, CD-lejátszó, mp3-lejátszó, számítógép, zenegép, számítógép alapú zenegép, bármilyen számítógépes hálózat pl.) szolgáltatnak. Amennyiben bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel történik a zenemű érzékelhetővé tétele, akkor „gépzene” felhasználásról beszélünk.

Egy helyszínen üzemeltetek kávézót és kereskedelmi üzletet is. Mindkét tevékenység után kell fizetnem jogdíjat?

Ha egy helyszínen belül több, különálló, a közönség számára külön értékelhető felhasználási helyszín van (pl. kávézó és könyvesbolt), akkor minden külön felhasználási helyszín esetében külön kell számítani a fizetendő jogdíjat. Külön-külön kell a jogdíjat fizetni akkor is, ha a zenefelhasználások egy épületben vagy légtérben történnek, és akkor is, ha a zeneszolgáltatás ugyanazon műszaki eszközzel központilag történik.

„Internetről zenélünk” – Miért kell „még egyszer” fizetni?

Ha az üzletben számítógépről (pl. laptop, tablet) történik zeneszolgáltatás, azzal a zeneművek újból felhasználásra kerülnek. A szabály szerint pedig minden egyes felhasználás külön jogdíjfizetést jelent – a jog így tudja szétteríteni az alkotás költségeit mindazon vállalkozások között, akiknél a zene felhasználása (akár csak közvetve is) hozzáadott értéket jelent.

Az internetes zeneszolgáltatók (pl. YouTube, Spotify, Apple Music, Deezer) csak a saját bevételeik után fizetnek jogdíjat, amely nem a nyilvános felhasználásért fizetett jogdíj. Az internetes zeneszolgáltatók tartalmait nyilvánosan játszó üzletek befizetése így nem jelent kétszeres jogdíjterhelést, hiszen mindegyik szereplő csak a saját működése után teljesít jogdíjfizetést.

Ennek figyelembevételével az üzlet üzemeltetője a nyilvános zenefelhasználás után köteles ún. nyilvános előadási jogdíjat fizetni.

Változik a fizetendő jogdíj, amennyiben több zeneszolgáltatásra alkalmas eszköz van az üzletemben?

Nincs különbség abban, hogy milyen eszközzel történik a zenefelhasználás. A megfizetett jogdíjjal a teljes zenei világrepertoár felhasználható, akár rádió, akár TV, CD-lejátszó, számítógép vagy más hasonló eszköz segítségével. Több készülék esetén is csak egyszeres jogdíjat kell fizetni.

Azonban a zenegép, táncgép, zenegépként használható internet terminál stb. olyan eszköznek minősül, amelynél magasabb jogdíjat kell fizetni. Ennek az indoka az, hogy ezeknél a technikai eszközöknél a vendég szabadon tudja kiválasztani, hogy milyen zeneszám szóljon. Mivel ez a vendégek számára magasabb értékű szolgáltatás, amely jövedelemfokozás célját kifejezettebben szolgálja, a fizetendő jogdíj is 10%-kal magasabb, mint a hagyományos televíziós, rádiós, cd-lejátszós zeneszolgáltatás esetén.

Mit jelent a szomszédos jogdíj?

Gépzenei felhasználás (pl. rádió, TV, CD-lejátszó, számítógép működtetése) esetén a hangfelvétel-kiadókat és előadókat (hangszeres zenészeket és énekeseket) megillető jogdíjat nevezik „szomszédos jogi jogdíjnak”.

Az Artisjus tehát nemcsak a zeneszerzőknek és szövegíróknak járó jogdíjat szedi be, hanem – egyablakos ügyintézéssel – ezt a két további jogdíjfajtát is. Ennek alapját az előadókat képviselő EJI-vel és a kiadókat képviselő MAHASZ-szal kötött szerződés jelenti.

Tehát az egy helyre (Artisjus) befizetett jogdíjat a kifizetés során három szervezet kezeli:

Már fizettem, amikor megvásároltam a CD-t. Miért kell még egyszer fizetni a nyilvános zeneszolgáltatásért?

Egy hangfelvétel megvásárlásával a vevő nem szerez jogot a zeneszámok nyilvános lejátszására. Minden egyes felhasználás új engedélyt igényel – ez a szerzői jog egyik nemzetközileg ismert alapelve, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerzők, előadók és gyártók anyagi fenntartásának költségeit mintegy „szétporlassza” mindazon személyek között, akik azzal kapcsolatban felhasználást végeznek, ne az „első láncszem” fizessen mindent.

A rádió, lemezkiadó fizet jogdíjat. Miért kell még egyszer fizetni, ha nyilvánosan rádiót, lemezjátszót üzemeltetek?

A rádió, a lemezkiadó saját felhasználása tekintetében fizet jogdíjat. Minden egyes felhasználás új engedélyt igényel – ez a szerzői jog egyik nemzetközileg ismert alapelve, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerzők, előadók és gyártók anyagi fenntartásának költségeit mintegy „szétporlassza” mindazon személyek között, akik azzal kapcsolatban felhasználást végeznek, ne az „első láncszem” fizessen mindent.

Fentiek figyelembevételével, a rádiószervezetek és lemezkiadók jogdíjfizetésétől függetlenül, az üzlet üzemeltetője a nyilvános zenefelhasználás után köteles ún. nyilvános előadási jogdíjat fizetni.

Lejátszhatok másolt CD-ket az üzletemben?

Másolatot készíteni a felvételekről csak magáncélra lehetne! Ezért van az, hogy másolt CD-ről nem szabad nyilvános zeneszolgáltatást nyújtani, csak akkor, ha a másolatot a megfelelő – tehát a másolást megengedő – engedélyek birtokában készítették. (Ilyen például a kereskedelmi forgalomban kapható lemez.) A lejátszás pedig csak akkor jogszerű, ha az Artisjusnak a gépzenei nyilvános előadási jogdíjat megfizeti.

A bejelentési kötelezettség kiterjed a zenefelhasználás, illetve az üzemeltetés megváltoztatására, vagy megszüntetésére is? Mi a bejelentés elfogadásának hatálya?

Igen. A törvény szerint felhasználó mindig előzetesen, azaz még a felhasználás megkezdése előtt köteles bejelenteni a tervezett zenefelhasználást, de ez a bejelentési kötelezettség kiterjed arra is, ha a zenefelhasználásban bármilyen változás történik, vagy az megszűnik.

Amennyiben a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat legalább negyedéves időszakra kell fizetni, a bejelentés a bejelentés napját magában foglaló naptári negyedév utolsó napján, de legkorábban a felhasználás megkezdésének napjával kezdődő negyedéves időszak utolsó napján lép hatályba.

Ha a bejelentéssel érintett felhasználásért a díjat az idényjellegű üzemeltetés teljes, negyedévnél rövidebb időtartamára kell fizetni, a bejelentés legkorábban az idényjellegű üzemeltetés időtartamának utolsó napján lép hatályba.

A bejelentés hatályossá válásáról szóló rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a felhasználás megszüntetésének az oka a felhasználó zenefelhasználással járó üzleti tevékenységének megszüntetése vagy szünetelése, és ezt a felhasználó bejelentésével egyidejűleg igazolja.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a zenefelhasználás megszüntetése esetén az üzletből minden zenefelhasználásra alkalmas eszközt (még az esetlegesen felszerelt hangszórókat/hangfalakat is) el kell eltávolítani.

Hogyan történik az üzletek zenefelhasználásának ellenőrzése?

Az üzletekben folyó zenefelhasználást az Artisjus ún. területi képviselői a helyszínen ellenőrizhetik. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés eredménye a zenefelhasználással (vagy annak hiányával) kapcsolatos információkat a tényleges helyzetnek megfelelően tartalmazza, az ellenőrzésről az Artisjus az érintett üzletnek nem küld előzetes tájékoztatást.

Helyszíni ellenőrzést az Artisjus az esetek túlnyomó többségében akkor folytat, ha az üzlet korábban nem kért engedélyt zenefelhasználásra. Előfordulhat a zenefelhasználásra vonatkozóan korábban már beadott bejelentés visszaellenőrzése is, azonban ez a tartalmilag és formailag aggálytalan bejelentések esetében kevésbé gyakori.

Az ellenőrzés elsődleges célja kapcsolatfelvétel és tájékoztatásnyújtás, abban az esetben pedig, ha a helyszínen zenefelhasználás történik, a felhasználás mértékével kapcsolatos, a fizetendő jogdíj mértékének megállapításához szükséges tények rögzítése (ilyen pld. az üzlet mérete és nyitvatartási ideje) és a jogszerű felhasználáshoz szükséges szerződés megkötése is megtörténik.

Az Artisjus munkatársa az ellenőrzés kezdetekor bemutatkozik, tájékoztatja a felhasználót, honnan és milyen célból érkezett, valamint érdeklődik a nyilatkozattételre jogosult ügyvezető vagy távollétében a napi ügymenet irányításáért felelős helyszíni vezető személye felől. A polgári jog szabályai szerint ez a személy az ellenőrzés során az üzlet képviselőjének minősül (Ptk. 6:18. §).

Az ellenőrzés során az üzletben tapasztalt, zenefelhasználást érintő tények a területi képviselő által a helyszínen kitöltött „Adatszolgáltatási lap és felhasználási engedély” nyomtatványon kerülnek rögzítésre. Az üzlet adatai (üzletnév, üzlet címe, üzemeltető neve, üzemeltető székhelye, nyitva tartás, befogadóképesség, stb.) a bemutatott működési engedély, ennek hiányában a felhasználótól kapott információk, a bejáratnál elhelyezett nyitva tartás és/vagy a kiadott blokkon szereplő adatok alapján kerülnek rögzítésre.

Az adatlapon a zeneszolgáltatás módjával kapcsolatos tények is rögzítésre kerülnek. Ezek az információk vagy a felhasználótól származnak, vagy zene lejátszására alkalmas eszköz elhelyezése esetén a területi képviselő egyszerű szemrevételezésével kerülnek megállapításra. A helyszínen található készülékek jogdíjfizetés szempontjából történő megítélését azok ki vagy bekapcsolt állapota, hangereje és tulajdonosának kiléte nem befolyásolja (http://www.artisjus.hu/wp-content/uploads/2016/11/TV_hang_nelkul_tajekoztatas.pdf). Amennyiben az üzletben zene lejátszására alkalmas készülék található, az üzlet jogdíj fizetésére köteles.

A kitöltött adatszolgáltatási lapot a felhasználó részéről az ellenőrzés során jelen lévő alkalmazott vagy vezető aláírja, lebélyegzi és annak egy másodpéldánya az üzletben marad. Így a későbbiekben az üzlet részéről is ellenőrizhető, hogy milyen adatok kerültek rögzítésre, illetve ezen az Artisjus elérhetőségei is megtalálhatók.

Az üzlet alap adatainak vonatkozásában a téves adatfelvételnek kicsi a valószínűsége, a zenelejátszásra alkalmas készülékek felismerése pedig viszonylag egyszerű, így az adatlapon csak elvétve kerül sor téves adat rögzítésre. Ha ez mégis megtörténne, akkor a felhasználó ezeket utólagos bejelentés keretében módosíthatja vagy pontosíthatja. Amennyiben azonban az üzlet képviselője az ellenőrzés megállapításaihoz már a helyszínen megjegyzést kíván tenni, azt az „Adatszolgáltatási lap és felhasználási engedély” nyomtatványhoz csatolt külön papíron is megteheti. Ezeket az észrevételek a területi képviselő köteles átvenni és az adatlaphoz csatolni.

Amennyiben az üzletben zenefelhasználás történik, az adatlap aláírásával az üzlet képviselője az ennek engedélyezésére irányuló, jogdíjfizetési kötelezettséggel járó felhasználási szerződést is megköti.
A területi képviselő a kitöltött adatlap egy példányát akkor is a helyszínen hagyja, ha az üzlet képviselője az adatlapot nem írja alá. Ebben az esetben az Artisjus utólag az üzletből származó blokkal, számlával, az üzletben készített fényképpel/videóval stb. igazolja a zenefelhasználás tényét.