Mennyit fizetnek a TV társaságok az Artisjusnak? Honnan tudja meg a jogkezelő, milyen zenék mentek a televízióban? Hogyan működik a pontértékalapú felosztás? Röviden, érthetően mindaz, amivel érdemes tisztában lennie minden szerzőnek.
A feldolgozott tévécsatornák aktuális listája
Korábbi évek listái: 2025, 2024, 2023, 2022
„Hány forintot fizet a TV egy dal egyszeri elhangzásáért?” „Mennyit ér egy televíziós lejátszás?” A kérdésre nem könnyű válaszolni, mert ahogyan a rádiók, úgy a televíziók sem művenkénti, hanem bevételeik százalékában meghatározott (2-4%-os) jogdíjat fizetnek.
Ma már kizárólag elektronikusan zajlik az az adatszolgáltatás, amit a televíziók az Artisjus felé végeznek. A televíziók esetén a produkciós cég adatszolgáltatásának minőségén sok múlik. Ha a csatorna által fizetett éves szerzői jogdíj összege nem haladja meg a feldolgozáshoz – a Felosztási Szabályzatban rögzített – szükséges minimumot, gazdaságossági okokból a csatorna műsoranyagát nem kérjük be feldolgozás céljából. A csatorna jogdíját – Felosztási Szabályzatunknak megfelelően – egy közös alapba helyezzük és a többi csatornától érkezett, összesített, több millió elhangzási adatra arányosan felosztjuk.
A feldolgozott csatornákról az Egyesület szerzői Vezetősége dönt minden évben.
A szerzőknek, jogutódoknak és zeneműkiadóknak lehetőségük van arra, hogy ők maguk jelentsék be, ha az Artisjus által feldolgozott csatornán futó televízióreklámhoz használták fel műveiket. A jogosultak így akkor is hozzájuthatnak az őket illető jogdíjhoz, ha a reklámszpot hossza nem érte el a 60 másodpercet, és emiatt a televíziócsatorna nem szolgáltatott adatot a reklámban elhangzó zenékről.
A 60 másodpercnél nem hosszabb reklámszpotok játszási és produkciós adatait az Artisjus a Nielsen Közönségmérés Kft-től szerzi be, és rendszeresen feltölti a Szerzői Információs Rendszerbe. A jogosultak itt választhatják ki azokat a reklámfilmeket, amelyekben a zenéjük szól. A szpotok között kereshetnek termék, márkanév, ügynökségnév, reklámcím alapján, és a reklámokhoz köthetik hozzá a már korábban az Artisjushoz bejelentett műveiket.
Mivel a reklámszpotok listáját folyamatosan frissítjük, a mielőbbi jogdíjkifizetés érdekében érdemes legalább negyedévente ellenőrizni az újonnan feltöltött reklámzenei adatokat a SZIR-ben.
A televíziókban elhangzott művek után beszedett jogdíjakat három részre bontjuk és így három különböző felosztásban fizetjük ki:
A funkcionális és a filmzenei elhangzások másodperc alapúak, alapvetően az elhangzások hossza és gyakorisága, valamint az elhangzás helye (a csatorna befizetése, ahol elhangzott a mű) befolyásolja az egy műre kifizethető jogdíj mértékét.
A konkrét zenei elhangzások felosztása pontérték-alapú. Ez azt jelenti, hogy minden elhangzási adatot először lefordítunk pontokra, és a felosztásba kerülő teljes jogdíjösszeget ezen pontok alapján osztjuk fel.
A pontok száma függ a mű:
– elhangzásának hosszától
– műfajától
– elhangzási jellegétől (konkrét-, szignál-, háttér-, szünetközi-, reklámzene)
– előfordulási mennyiségétől (funkcionális elhangzás esetén).
Mivel a televíziós jogdíjak egységes jogdíjalapból kerülnek kifizetésre, a nagyobb bevételt termelő elhangzások a befizető szorzó alkalmazásával kezelhetők. Tehát egy 10-szer akkora bevételt elérő TV 10-szer akkora összeget fizet ugyanazon dal ugyanolyan elhangzásáért.
A konkrét és funkcionális zenei elhangzások esetében az előző évi befizetések és elhangzások felosztására, kifizetésére évente egyszer, májusban kerül sor, míg a filmzenei felhangzásokat szintén évente egyszer, júniusban számoljuk el.
Míg a zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók az Artisjus útján, addig az előadók az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a hangfelvétel-kiadók pedig a MAHASZ révén kapnak jogdíjat.