Összegyűjtöttük egy helyre a szerzőink részéről leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Milyen jogdíjakat fizet ki az Artisjus? Mit kell tennie a szerzőnek, hogy hozzájusson a jogdíjaihoz? Mikor kapja meg valaki a jogdíjat? Milyen engedélyre van szükség feldolgozáshoz?
Általános
Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők egyesülete, ami azért jött létre, hogy bizonyos szerzői jogokat egy kézbe fogva hatékonyabban tudja érvényesíteni azokat, ezzel növelje ezen szerzői jogok gazdasági értékét. Ez a tevékenység – jogdíjbeszedés és jogdíjfelosztás a szerzők javára – az ún. közös jogkezelés.
A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. A közös jogkezelés tehát egyébként érvényesíthetetlen jogokat tesz a gyakorlatban is létezővé. Emellett másik előnye, hogy a gazdaságilag egyenként gyenge pozíciójú szerzők egyesületként olyan tárgyalási helyzetbe kerülnek, amivel jogaik értéke növekszik.
Zeneszerzők esetében igen sok felhasználásnál van terepe a közös jogkezelésnek. Így az Artisjus jogdíjat szed be és oszt fel a zeneművek élő előadása, gépzenei elhangzása, rádiós és televíziós sugárzása, hangfelvétel-kiadása, internetes közvetítése után. Emellett az üres hordozó díjak zeneszerzői részét is mi osztjuk fel.
Az úgynevezett nagyjogos felhasználások nem esnek bele a közös jogkezelésbe. Így az Artisjus nem is adhat engedélyt az ilyen típusú felhasználásokra. Nagyjogos felhasználás jellemzően:
– Filmes felhasználás
– Irodalmi mű színpadra állítása
Az Artisjustól azok a zeneszerzők, szövegírók kapnak jogdíjat, akik saját személyes adataikat és műveiket itt jelentik be. A jogdíjban részesülés feltétele, hogy a műveket játsszák koncerteken, rádióban, televízióban, kerüljenek rá lemezre vagy az internetre – ezt a jogkezelői zsargonban összefoglalóan úgy hívjuk: a műnek legyen „forgalma”, amely után jogdíjat fizetnek.
Ebben az esetben is az Artisjustól kap jogdíjat az a szerző, aki nálunk jelenti be műveit. Az Artisjusnak több mint 80 külföldi közös jogkezelő szervezettel van kölcsönös képviseleti szerződése, így a Föld mintegy 140 országában képviseli – társszervezetein keresztül – a magyar szerzőket.
Műbejelentés
Vagy online lehet műveket bejelenteni, vagy, ha a szerző nem szeretne internetes oldalunkra regisztrálni, akkor nyomtatványt használhat. Művenként egy műbejelentőlapot kell kitölteni, és hangzóanyagon vagy kottán csatolni hozzá a művet. Új szerzőknek első alkalommal egy személyes adatok bejelentésére szolgáló nyomtatványt is ki kell tölteniük. Részletesebb tájékoztatót itt olvashatnak.
A műbejelentés díjtalan, ha a szerző aláírja a szerzői megbízást közös jogkezelésre. Természetesen egyesületi tagjaink részére is ingyenes a műbejelentés. Ha nem szeretne az Artisjusnak megbízást adni, a bejelentés díjaként 700 Ft + áfát kell befizetni az Artisjusnak.
A zeneszerzők (C) és a szövegírók (A) jogdíjaránya – eltérő bejelentés híján: (1) nyilvános előadási és sugárzási jogdíjak: 60% zeneszerzők, 40% szövegírók; (2) hangfelvétel- és más „mechanikai” jogdíjak: 50% zeneszerzők, 50% szövegírók.
Ha több zeneszerző (vagy több szövegíró) van, a fenti arányok rájuk eső részén belül azonos a jogdíjrészesedés. Természetesen, ha egyikük nagyobb részben vett részt az alkotó folyamatban, a műbejelentésen ettől eltérő arányok bejelenthetők.
A könyvekhez hasonlóan a zeneművek is rendelkeznek nemzetközi azonosító számmal, ez az ISWC (International Standard Musical Work Code), amelynek a kiosztását Magyarországon az Artisjus végzi. Ilyen kód kiosztására kizárólag bejelentett művek esetében van lehetőség. Ennek a kódnak a segítségével a külföldi jogvédő társaságok is könnyedén beazonosíthatják a magyar műveket, az utánuk befizetett jogdíjakat pedig az Artisjuson keresztül elszámolhatják a magyar jogosultaknak.
További információk: www.iswc.org
Ami a legfontosabb: a szerzői jog automatikusan, a létrejöttétől kezdve véd minden szerzői alkotást, így a zeneműveket is. Szintén fontos, hogy a szerzőség ténykérdés: nem az a szerző, aki azt állítja magáról, hanem az, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást.
Ha több szerző közül az egyik egyedül bejelenti a közös szerzeményt, azzal szerzői jogsértést követ el. Ilyen helyzetben:
1. A bejelentésből kihagyott szerző tájékoztatja az Artisjus Jogi Főosztályát [[email protected], (1) 488 2636]2. Az Artisjus a vitatott jogdíjrészt függőszámlára helyezi, azaz a kifizetését a felek közötti vita megoldásáig visszatartja.
3. A vita megoldását bírósági határozat jelenti, amely eldönti a szerzőséget. Ez alapján a bírói határozat alapján tudja az Artisjus a vitás jogdíjrészeket a valós szerzőnek kifizetni.
Abban az esetben, ha az Artisjus több, egymással konfliktusban lévő műbejelentést talál, a vitatott jogdíjrészt függőszámlára helyezzük, azaz a kifizetését a felek közötti vita megoldásáig visszatartjuk. A vita megoldását bírósági határozat jelenti, amely kötelező erővel dönti el a szerzőséget. Ez alapján a bírói határozat alapján tudja az Artisjus a vitás jogdíjrészeket a valós szerzőnek kifizetni.
Nem. Az, hogy ki tekinthető egy mű szerzőjének, nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A műbejelentés ennek a ténynek a szerzők általi bejelentése. Ez azt is jelenti, hogy bármiféle módosítás visszamenőleges hatályú lenne, ráadásul nyomonkövethetetlenné tenné a jogdíjakat. Ezért az Artisjus az eredeti műbejelentést követően kizárólag bírói határozat alapján módosítja a szerzőségi arányokat. (Abban az esetben, ha az érintett szerzők egyetértenek, és a bíróság nem látja ezt a megegyezést törvényellenesnek, igen hamar meg tud születni a határozat, az eljárás nem vesz igénybe hónapokat.)
Saját műveiket saját előadásukban rögzítő, kiadói háttérrel nem rendelkező szerzők megjelenési lehetősége a szerzői kiadás. Ebben az esetben jogdíjfizetési kötelezettség nem áll fenn, mivel a felhasználást a szerző saját vállalkozásában végzi, viszont egy nyomtatvány kitöltésével tájékoztatni kell az Artisjust a kiadás főbb adatairól. Fontos, hogy erre valóban csak akkor van lehetőség, ha maguk a szerzők végzik a kiadást. Az Artisjus szigorúan fellép minden olyan esetben, amikor a kiadó úgy akarja elkerülni a jogdíjfizetést, hogy a szerzőkkel „aláírat egy papírt”, de valójában mégis maga végzi a kiadást.