Rádió

A rádiós elhangzások után fizetett jogdíjakat az Artisjus egyes csatornáknál adatszolgáltatás alapján osztja fel, más rádióknál a zenei ujjlenyomat technológia segítségével, monitorozó cégektől vásárolt adatok alapján. A jogdíjak kifizetése a szerzők részére évente egyszer, májusban történik.

A feldolgozott rádiók aktuális listája

Korábbi évek listái: 2023, 2022

A feldolgozott csatornákról az Egyesület szerzői Vezetősége dönt minden évben.

Beszedés

„Hány forintot fizet a rádió egy dal egyszeri elhangzásáért?” A kérdésre nem könnyű válaszolni, mert a rádiók nem művenkénti, hanem bevételeik százalékában meghatározott (2-4%-os) jogdíjat fizetnek.

Adatszolgáltatás

Ma már kizárólag elektronikusan zajlik az az adatszolgáltatás, amit a rádiók az Artisjus felé végeznek. A rádiócsatornák esetében egyszerűbb a feladat, mint a televízióknál, hiszen a műsor minden másodpercét logolja a számítógép, így pontosan tudható, hogy melyik dal hányszor, milyen hosszúságban hangzott el.

Fingerprint vagy zenei ujjlenyomat

Ma már az olyan rádiócsatornák elhangzásai is be tudnak kerülni a jogdíjfelosztásba, amelyek nem szolgáltatnak műsoradatokat. Az Artisjus 2012 óta audio ujjlenyomat technológia segítségével automatikusan, emberi beavatkozás nélkül is be tudja azonosítani a csatornákon elhangzott műveket. Ezeket az adatokat audio fingerprintet alkalmazó monitorozó cégektől vásároljuk.

Zeneszámokból vagy más audio fájlokból meghatározott algoritmus segítségével tömörített digitális információs egység állítható elő, amely tartalmazza az audio elhangzás legfontosabb jellemzőit – ezt hívják zenei ujjlenyomatnak (audio fingerprinting). A zenei ujjlenyomatokból adatbázis építhető, amely alkalmas arra, hogy a lejátszott zenéket pl. rádiókban elhangzó műsort számítástechnikai úton figyeljük, és keressük a korábban az adatbázisban rögzített dalokból vett ujjlenyomatokat illetve azok ismétlődéseit.

A jogdíjfelosztások kialakításánál kettős szempontnak kell megfelelnünk: egyrészt pontosnak, másrészt gazdaságosnak kell lennie. A rádiós jogdíjak befizetői közül sokan használnak jelentős mennyiségű zenét, komoly bevételre mégsem tesznek szert, így az általuk fizetett jogdíj is alacsony. Korábban az ilyen rádiók műsorát egyedileg nem lehetett feldolgozni, mert az emberi élőmunka költsége magasabb lett volna, mint a szerzők által engedett maximális kezelési költség.

Itt olvashat bővebben arról, hogyan tudja műveit audio fingerprinttel elősegíteni.

A felosztás szabályai

1. Pontérték
A rádiós felosztás pont-alapú.
Ez azt jelenti, hogy minden elhangzási adatot először lefordítunk pontokra, és a felosztásba kerülő teljes jogdíjösszeget ezen pontok alapján osztunk szét. A pontok száma függ a mű:

  • elhangzásának hosszúságától
  • műfajától
  • elhangzási jellegétől (konkrét vagy háttérzenei elhangzás)
  • előfordulási mennyiségétől (funkcionális elhangzás és 1 perc alatti konkrét zenei elhangzás esetén).

2. Befizető szorzó
Az elhangzásokra jutó jogdíj összege természetesen függ az adott rádióadó befizetésétől is. Ugyanazon mű ugyanolyan hosszúságú elhangzása egy nagyobb bevételt elérő, tehát magasabb jogdíjat befizető rádióban arányosan több felosztott jogdíjat eredményez a szerzőnek.

3. Felosztási időszak
Évente egyszer, májusban kerül sor az előző évi befizetések és elhangzások felosztására, kifizetésére.

4. Előadók-kiadók
Míg a zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók az Artisjus útján, addig az előadók az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI), a hangfelvétel-kiadók pedig a MAHASZ révén kapnak jogdíjat.