Gyakori kérdések

Mikor nem kell a kereskedőnek ilyen díjat fizetni? Lehet-e díjkedvezményt kérni? Miért kell ilyen díjat fizetni? Mi a helyzet a külföldről behozott hordozókkal? Itt gyűjtöttük össze az üres hordozókkal kapcsolatos gyakran felmerülő kérdéseket.

Tablettel kapcsolatos információt keres?

Itt gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat (kattintásra letöltődik)!

1. MI a kereskedő felelőssége?

A meg nem fizetett jogdíjért felel az üres kép-, illetve hanghordozó összes belföldi forgalmazója, így például az a nagykereskedő vagy kiskereskedő is, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre a jogdíjat nem fizették meg.

2. Milyen esetben nem kell a kereskedőnek ilyen díjat fizetnie?

A kereskedők akkor nem kötelesek a jogdíj megfizetésére, ha csak olyan hordozókat vesznek át beszállítóiktól, amelyre a jogdíjfizetés megfelelően megtörtént. A jogdíj megfizetését az

  • írható CD-R és DVD lemezek,
  • az egyéb nagy kapacitású optikai diszkek,
  • a kép-, illetve hanghordozóként használható memóriakártyák,
  • audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas, mozgó alkatrésszel nem rendelkező, külső, hordozható háttértárolók,
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas hordozható multimédia eszközökbe integrált tárolóegységek,
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására szolgáló, szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek, valamint
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására alkalmas, mozgó alkatrésszel rendelkező, merevlemezes külső háttértárolók (pl.: pendrive, USB Flash Drive)
  • audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására alkalmas, mozgó alkatrésszel rendelkező, merevlemezes külső háttértároló (pl. külső merevlemez, külső HDD)
  • audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas táblagépekbe (tablet pc, média tablet)

esetében a megfelelően felragasztott, “ARTISJUS” védjegyet tartalmazó hologramos matrica megfelelően igazolja.

Mobiltelefonok esetében a jogdíjfizetés megtörténtéről az IMEI szám lekérdezésével lehet meggyőződni, ezen a weboldalon.

3. Létezik díjkedvezmény? Ki veheti igénybe?

Igen, létezik. A hordozók legális piacának ellenőrizhetőségéhez egyrészt a díjfizetést igazoló, kötelező hologramos címkével, másrészt – az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett – arányos díjkedvezmény felajánlásával járulunk hozzá. A kedvezményt az Ü jogdíjközlemény II. fejezet 1. pontja alapján az a díjfizetésére kötelezett személy veheti igénybe, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

– adatszolgáltatási kötelezettségének minden általa forgalomba hozott üres hordozóra nézve maradéktalanul eleget tett, és a jövőben is eleget fog tenni,

– jogdíjtartozása nincs

– a hologramos címke alkalmazása tekintetében semmifajta visszaélés, rendellenesség nem merült fel,

– és kedvezmény igénybevételéről és az ehhez társuló kötelezettségvállalásokról az Artisjus-szal szerződést köt. Ez az igénybevevő szerződésszegése esetén (ideértve a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat esetét is) azonnali hatállyal felmondható, s a szerződésszegő igénybevevő az egyébként alkalmazható jogkövetkezmények mellett az igénybe vett kedvezmény kamatokkal együtt növelt visszafizetésére köteles.

4. A pénztárgépek memóriája után is kell ilyen díjat fizetni?

Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek adóügyi ellenőrző egységébe a 3/2013 (II.15.) sz, NGM rendelet előírásainak megfelelő, beépített SD memóriakártyára a magánmásolási jogdíjat (ÜHD) nem kell megfizetni.

A díjfizetés alóli mentesülés körülményeinek fennállását a memóriakártya után jogdíjfizetésre kötelezett forgalmazó és a pénztárgép gyártója együttesen tudja az Artisjus felé igazolni.

Az Artisjus adatlapot bocsát az érdekeltek rendelkezésére erre a célra. Az adatlap az igazolás benyújtásának részletes követelményeit is tartalmazza.

Az adatlapot kérésre e-mailen küldjük el, ennek érdekében, kérjük, hogy az érintett gyártó vagy forgalmazó vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.

5. Miért kell fizetni az “üres” CD-k, DVD-k után szerzői jogdíjat?

A magáncélú másolatkészítést a szerzői jogi törvény viszonylag széles körben lehetővé teszi. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha azoknak a műveknek az alkotói, jogosultjai, amelyek a törvény alapján így másolhatóak, legalább részbeni kártalanításban részesülnek. A jog nem akarja a magánszemélyeket a másolatkészítések miatt folyamatosan ellenőrizni, ezért azokat kötelezi átalány jellegű fizetésre, akik olyan hordozókat gyártanak, forgalmaznak, amelyek lehetővé teszik a magáncélú másolatkészítést.

6. Ki köteles a jogdíj megfizetésére?

A hordozók gyártója, importőre, forgalmazója, és az a kereskedő, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre az előbbiek elmulasztották a jogdíj megfizetését.

7. Mióta kell egyáltalán ilyen jogdíjat fizetni?

A jogdíjfizetési kötelezettséget az 1980-as évek eleje óta előírja a jogszabály. Az üres CD-ken és DVD-ken az “Artisjus” hologramos címke csak a 2000-es évek elején jelent meg, de a díjfizetési kötelezettség ezelőtt is fennállt. (Ez csak a jogdíj megfizetésének ellenőrzésére szolgál!)

8. Hogyan állapítják meg ezeket a díjakat?

Mivel nem adóról, hanem egy sajátos szerzői jogi díjról van szó, a díjat maguk az érintett szerzők, előadók, előállítók állapítják meg – ugyanakkor természetesen szigorú állami kontroll mellett. Ez az állami kontroll biztosítja azt, hogy a jogosultak ne éljenek vissza díjmegállapítási lehetőségükkel.

A díj megállapításának a folyamata: azok a közös jogkezelő szervezetek, amelyek a törvény alapján részesülnek ezekből a díjakból, felmérések és gazdasági elemzés alapján megállapítják a díjak mértékét. Ezek a szervezetek:

A díjakat az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a díjfizetőkkel folytatott, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lezajlott egyeztetést követően. A valóságban az Artisjus természetesen már a díjak megállapítása előtt felveszi a kapcsolatot a forgalmazókkal az egyeztetések lefolytatása végett.

9. Kik és hogyan részesülnek ezekből a díjakból?

A bevezetésre került jogdíj megfelelő arányban szétosztásra kerül zeneszerzők, írók, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, filmelőállítók, filmalkotók, képzőművészek között. Ezt elsődlegesen maga a szerzői jogi törvény határozza meg.

Hanghordozók esetében: (zárójelben a felosztást végző szervezet neve)

  • 45% zeneszerzők és írók (ARTISJUS)
  • 30% előadóművészek (EJI)
  • 25% hangfelvétel-kiadók (MAHASZ)

Képhordozók esetében:

  • 13% filmelőállítók (FILMJUS)
  • 22% filmalkotások mozgóképi alkotói (FILMJUS)
  • 4% vizuális művészek (HUNGART)
  • 16% filmírók (FILMJUS)
  • 20% zeneszerzők és szövegírók (ARTISJUS)
  • 25% előadóművészek (EJI)

(A „vegyes hordozók” esetén a felhasználás arányairól szóló felmérések ismeretében az említett csoportok állapodnak meg abban, hogy a beszedett díjak milyen része kerül felosztásra „hanghordozóként”, illetve „képhordozóként”.)

Az egyes csoportokon belül a felosztást az érintett szerzők, előadók, kiadók saját, ún. közös jogkezelő egyesülete végzi. A felosztás elveit maguk a jogosultak állapítják meg demokratikus keretek között: a jogosultak választott testületei által elfogadott felosztási szabályzat szerint. Ezt a szabályzatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen ellenőrzi.

A szoftverszerzők, szoftverfejlesztők azért nem részesülnek ebből a díjból, mert a szoftvereknek még a magáncélú másolása is jogsértő, így a kompenzáló díjazásból sem részesülhetnek.

10. Az Artisjus vélelmezi-e, hogy minden vásárló jogsértő másolatot fog készíteni?

Nem, épp ellenkezőleg: ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.

Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”

11. Van ilyen díj külföldön is? Beszerezhető külföldről a hordozó?

Az üres hordozó díjra vonatkozó szabályokat az egyes államok saját belső szabályozása tartalmazza. Az Európai Gazdasági Térség 31 tagállama közül mindössze ötben (Ciprus, Egyesült Királyság, Írország, Luxemburg, Málta) nincs semmilyen díjazás az üres hordozók kereskedelme után. Ezekben az államokban a magáncélú másolatkészítések jogsértőnek minősülnek – míg Magyarországon az otthoni zenei, filmes másolatkészítések miatt nem érhet senkit jogi hátrány.

A magyar szerzői jogi törvény szerinti üres hordozó díjat a Magyarországon forgalmazott hordozókra kell megfizetni. Ha valaki saját célra vásárol külföldön üres hordozót, az ottani forgalmazó fogja megfizetni a külföldi díjat. Ha viszont valaki továbbforgalmazási céllal hoz be az országba üres hordozókat, vagy külföldi webshopból Magyarországra végfelhasználónak értékesít üres hordozókat, neki – mint forgalmazónak – a magyarországi díjakat kell megfizetnie.