Gyakori kérdések zenei kluboknak
A zenei klubok alatt általában olyan állandó élőzenés helyszíneket értünk, ahol vendéglátó szolgáltatás is működik, de a hely fő profilja mégis a koncertezés. Kérdések, válaszok.
2023-ban a korábbinál is jobban egységesítjük jogosítási gyakorlatunkat, hogy a hasonló rendezvények után azonos jogdíjfizetésre kerüljön sor. Ezzel is támogatjuk a Music Hungary Szövetség munkacsoportját, amely a fellépők, a szerzők és a zenei klubok közti viszonyt vizsgálja, és tesz javaslatokat a jövőre nézve.
Melyik helyszín minősül koncerthelyszínnek (zenei klubnak), és melyik vendéglátóhelynek?
Ahol a helyszín fő profilja a vendéglátás, az Artisjus vendéglátó üzletekre vonatkozó (V jelű) jogdíjközleménye alapján történik a jogdíjak kiszámlázása. Ahol viszont a helyszín/klub fő jellemzője a rendezvényszervezés, a koncertekre, rendezvényekre vonatkozó jogdíjközlemény rendezvények jogosítását tartalmazó Sz jelű jogdíjközlemény alapján történik a jogdíjak megállapítása.
A koncert mindenhol koncert, amit a rendezvényes SZ jelű díjszabás alapján jogosítunk. Az átsorolás szükségszerű minden olyan vendéglátóhely esetében, ahol rendszeresen élőzenei rendezvények valósulnak meg.
A koncertműsorok alapján felosztjuk a jogdíjakat, a teljes folyamat átlátható minden érintett szerző és zeneműkiadó számára – emiatt is indokolt és szükséges a koncerthelyszínek egységes kezelése.
Mi a különbség a vendéglátós (V) és a rendezvényes (SZ) tarifa-számítás között, mi a fizetendő jogdíj mértéke?
A fő különbség, hogy a vendéglátóhelyekre vonatkozó V tarifa a helyszín befogadóképessége alapján kalkulál, míg a rendezvényszervezői SZ tarifa szerinti rendezvények esetében a tényleges nézőszám és tényleges bevétel a meghatározó. Ezért, ha kevesebben voltak jelen a rendezvényen, vagy kevesebb bevétel keletkezett, a jogdíj mértéke is annak megfelelően rugalmasan változik.
További eltérés, hogy a vendéglátóhelyeknél (V) azok területi elhelyezkedése (Budapest, megyeszékhely, város) is meghatározza a jogdíj mértékét, a rendezvényszervezői (SZ) tarifában ilyen megkülönböztetés nincs.
Mi a feladata a zenei kluboknak a bejelentés/adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében?
A koncertszervezői (SZ) tarifa minden rendezvényt külön kell bejelenteni – a fizetendő jogdíjat is rendezvényenként külön állapítja meg az Artisjus a szervező által tett bejelentési adatok alapján, és ez a jogdíjfelosztás alapja. A szerzők és zeneműkiadók így látják, melyik koncert mennyi jogdíjat eredményez. A bejelentés az erre létrehozott online rendszerünkön keresztül történik. (Regisztráció honlapunk jobb felső sarkában, a „BELÉPÉS” gombnál.)
Az a cél, hogy minden elhangzó dal, zenemű jogosultja – szerzője – hozzájusson az őt megillető jogdíjhoz; ezért nagyon fontos, hogy a felhasználó/szervező a bejelentési kötelezettségének eleget tegyen: adatszolgáltatást adjon minden rendezvényről, bevételről, nézőszámról, műsoradatról.
Az elhangzott dalok listáját (a „műsorközlést”) megadhatja a fellépő is, a szervező erre őt megkérheti az online rendszeren keresztül. (Ha a fellépő nem adja meg a műsort, ez végső soron a szervező feladata marad, ezért érdemes a fellépőkkel való megállapodáskor kitérni erre.)
Mikor és milyen felületen kell a bejelentést megtenni?
Az Artisjus online rendszerében, ahol regisztráció után tudja a bejelentést megtenni.
Rövid bemutató-oktató videóink is segítenek.
A legpraktikusabb közvetlenül a rendezvény után néhány napon belül megtenni ezt. Könnyűzenei koncertek esetén a fellépő megkérhető a műsorközlésre a rendszerből.
Mik a rendezvénybejelentés lépései?
#1 alapadatok: rendezvény neve, időpontja, helyszíne (kiválasztható az adatbázisból)
#2 rendezvény típusa: felsorolásból kell kiválasztani (pl. könnyűzenei koncert, gálaműsor)
#3 pénzügyi elszámolás (jegytípusok, jegyeladások, résztvevők száma)
#4 fellépők: minden fellépői formációt külön sorban kell rögzíteni (az egy időben egy színpadon játszó személyeket együtt egy fellépői formációnak kell tekinteni)
#5 műsor:
- Minden fellépőhöz műsorszolgáltatási módot kell választani (1. szervezőként megadom – a bejelentés során beírja vagy adatbázisból kiválasztja a művet; 2. szervezőként később adom meg: nincs még műsor vagy a felhasználónak nincs ideje akkor éppen beírni az elhangzott műveket; 3. fellépő meghívása a rendszeren keresztül a műsor rögzítésére.)
- A mű címe kötelező mező. A szerző és az eredeti előadó/jellemző előadó közül az egyiket meg kell adni.
#6 összegzés: összesítve látja a bejelentést, a lap alján van a rendezvény bejelentése gomb, ha erre rákattint, beérkezik hozzánk a bejelentés.
Ha a bejelentést követően szeretne módosítani a felhasználó, e-mailben kell jeleznie munkatársunknak ([email protected]).
Mi az élőzene és mi nem az?
Ha a színpadon hangszeres vagy énekes fellépő van, élőzenei az előadás, akkor is, ha playback vagy fél-playback szól.
Nem élőzene a tánc show, bűvész, sportbemutató (stb.) ha alatta gépi zeneszolgáltatás történik.
Külsős szervezésű rendezvények is vannak egy adott helyszínen, kinek kell bejelenteni, ki fizeti a jogdíjat?
Főszabály szerint a helyszín üzemeltetőjét kell jogdíjfizetési kötelezettséggel érintett félnek tekinteni, ameddig hitelt érdemlően nem bizonyítja, hogy az adott rendezvény nem az ő szervezésében került megrendezésre.
Ha nem a vendéglátóhely üzemeltetője a szervező, akkor az üzemeltetőnek meg kell adnia a külsős szervező nevét, címét, telefonos elérhetőségét adott rendezvényre vonatkozóan.
Visszajut a befizetett jogdíj az elhangzott dalok szerzőinek?
Igen, a leadott műsor alapján történik a jogdíjfelosztás és kifizetés. Az online bejelentő rendszer is a nagyobb átláthatóságot biztosítja. Egyedi reklamációk esetén tökéletesen visszakövethető a jogdíj útja a befizetésig.
Az Artisjust maguk a szerzők ellenőrzik választott képviselőik útján, saját belső Felügyelő Bizottságunk működik. Emellett állami felügyeletet lát el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, ami rendszeresen vizsgálja a működésünket. Jogdíjkezelésünk költsége a jogszabályi számítási rend („teljes ráfordítás mutató”) szerint az éves beszedésnek mindössze 13,45%-a (2022-es adat).