Gyakori kérdések

A YouTube-on szeretnék zenét közzétenni – mi a teendőm? Ha csak pár másodpercet használok a zeneműből a neten, akkor is fizetnem kell? A leggyakoribb kérdésekre itt válaszoltunk..

On-demand / Egyedi lehívásos szolgáltatások

1. Mi a teendőm, ha védett zeneműve(ke)t/zeneműrészlete(ke)t szeretnék az interneten közzétenni?

Egy zeneműnek három jogtulajdonosa van: a szerző, a hangfelvétel-kiadó és az előadó, ennek megfelelően egy zenemű nyilvánossághoz közvetítéséhez valamennyi jogtulajdonos engedélyét meg kell szerezni. A szerző nevében – néhány kivételtől eltekintve – az Artisjus ad engedélyt (a szerződéskötésről és a jogdíjfizetésről további információt az Artisjus Hangfelvétel Engedélyezési Osztályának online csoportjától kaphat). A hangfelvétel-kiadói jogok megszerzésében a Mahasz, míg az előadói jogok tekintetében az EJI tud tájékoztatást adni.

2. Egy védett művet szeretnék felhasználni a videómhoz aláfestő zeneként és utána azt az interneten közzétenni. Mi a teendőm?

Ez esetben külön kell választani egymástól a két tevékenységet. a) zene megfilmesítése, b) nyilvánossághoz közvetítés.

a) Egy vizuális tartalomhoz egy védett zenemű(részlet) felhasználásának (film megzenésítése vagy zene megfilmesítése) engedélyezése nem tartozik a közös jogkezelés hatáskörébe, így arra közvetlenül a szerző vagy a szerzőt képviselő zeneműkiadó adhat engedélyt. (A szerző illetve az őt képviselő zeneműkiadó elérhetőségéről a szerzok@artisjus.com email címen tud érdeklődni

b) Azt követően, hogy a jogot megszerezte a megfilmesítéshez és az audiovizuális tartalom elkészült, a nyilvánossághoz-közvetítés már a közös jogkezelés területe, így arra az 1. pontban foglaltak az irányadóak.

3. Megoszthatom az interneten a legálisan vásárolt zenéimet?

Csak akkor, ha a szerzői jog által nem védett műveket, vagy teljes egészében saját alkotást oszt meg a megosztó. A védett művek, filmek, hangfelvételek stb. csak a jogosultak engedélyével közvetíthetőek az interneten.

4. Ha csak pár másodpercet használok fel egy zeneműből, ahhoz is kell engedély?

Igen. A köztudattal ellentétben nincs olyan másodperc alapú határ, ami alatt egy védett zenemű felhasználása ne lenne engedélyköteles.

5. A jogdíjközlemény megkülönböztet játékfilmeket, zenés filmeket és egyéb filmeket…
Mely filmek számítanak játékfilmnek?

Minden olyan, az Szjt. 64. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésnek megfelelő szerzői mű (filmalkotás), amely valós térben vagy animációs technikával készült, és amelynek célja egy fiktív vagy valós eseményeken alapuló történet jelenetekre tagolt elbeszélése, amatőr vagy professzionális élőszereplős színészek közreműködésével, vagy animációs technológiával megalkotott figurák karakterekként történő megjelenítésével.

E kategóriába sorolandó valamennyi műfaji filmalkotás (sci-fi, western, krimi, horror, vígjáték, romantikus, dráma stb.), a szerzői filmek (jellemzően művészfilmek), az animációs filmek (computer-animációs filmek, rajzfilmek, bábfilmek, gyurmafilmek stb.), játékidőtől függetlenül – tehát mind a kisjátékfilmek (rövidfilmek) 0-60 perc játékidő között, mind az egész estés nagyjátékfilmek 60 perc játékidőt meghaladóan -, továbbá ide sorolandóak az egyes sorozatok epizódjai is, tekintettel arra, hogy a filmsorozat-epizódok célja is egy fiktív vagy valós eseményeken alapuló történet narratív ábrázolása élőszereplős (profi/amatőr színészek által megformált) vagy animációs technológiai úton megalkotott karaktereken keresztül.

6. Mely filmek tartoznak a zenés film kategóriájába?

A zenés filmnek minősülő alkotások három alkategóriára osztandóak. Az egyes alkategóriákba való besorolás – hasonlóan a játékfilmeknél – szintén független a játékidőtől.

1. Az első alkategória a narratív struktúrára épülő zenés filmek. Ide tartozik minden olyan, az Szjt. 64. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésnek megfelelő szerzői mű (filmalkotás), amelynek célja – a játékfilmekhez hasonlóan – egy fiktív vagy valós eseményeken alapuló történet jelenetekre tagolt elbeszélése oly módon, hogy a zene szerves részét képezi a narratívának: az egyes jelenetek ábrázolásának, a karakterek bemutatásának és a karakterek közötti interakcióknak, továbbá jellemzően (de nem kötelezően) olyan zenés-táncos betéteket (ún. inzerteket) is tartalmaz, amelyeknek célja elsősorban nem a történet előrehaladásának elősegítése, hanem a mű látványszerűségének fokozása. Ezen alkategóriába sorolandóak a musicalek, rockoperák, operafilmek, operettfilmek, valamint a balettfilmek és egyéb táncfilmek.

2. A zenés filmek második alkategóriáját képezik a nem narratív struktúrára épülő zenés filmek, amelyek szintén az Szjt. 64. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésnek megfelelő művek(filmalkotások), ugyanakkor céljuk nem egy fiktív vagy valós eseményeken alapuló történet karaktereken keresztüli zenés elbeszélése, hanem egy valós könnyű- vagy komolyzenei esemény (koncertfilm), eseménysorozat (turnéfilm, fesztiválfilm), vagy egy könnyű- vagy komolyzenei területen alkotó szerző, előadó zenei életművének (zenés portréfilm) filmes eszközökkel történő, egyéni, eredeti és jellemzően dokumentarista jellegű rögzítése és bemutatása.

3. A harmadik alkategória az egyéb zenés audiovizuális tartalom. Ide tartoznak mindazon zenés audiovizuális műsorszámok, amelyek célja könnyű- vagy komolyzenei művek bemutatása előadóművészek közreműködésével. Ebbe a kategóriába lehet sorolni a zenés kívánságműsorokat (pl. Kívánságkosár, Önök kérték stb.), a zenés-táncos tehetségkutató műsorokat (X-Faktor, Megasztár, Csillag születik stb.), zenés válogatás-műsorokat.

7. Mit kell az alatt érteni, hogy „egyéb film és audiovizuális tartalom”?

Ide sorolandó minden olyan, az Szjt. 64. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő szerzői alkotás (filmalkotás) és filmalkotásnak nem minősülő audiovizuális tartalom, amely a fentiek alapján nem sorolható be sem a játékfilm kategóriájába, sem pedig a zenés film egyik alkategóriájába sem. Ide tartoznak a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, oktatófilmek, pornófilmek stb.

Webrádió, webtévé

1. Zenei műsorfolyamot szeretnék közétenni az interneten, hogyan tehetem jogszerűen?

Amikor a műsorfolyamban szereplő zenéket nem tudja a felhasználó egyedileg kiválasztani, akkor webrádiós/webtelevíziós zenefelhasználásról beszélünk. A felhasználásra vonatkozó szerzői engedélyt a zeneszerzők és a zeneszövegírók nevében az Artisjus biztosítja. A felhasználáshoz meg kell szerezni továbbá a hangfelvétel-előállítói és előadóművészi jogokat is, melyekről az EJI és a MAHASZ tud felvilágosítást adni.

2. Zeneművek webrádióban/ webtelevízióban történő felhasználása esetén, milyen összegű jogdíjat kell fizetnünk?

A fizetendő jogdíjak a következők szerint alakulnak.

A „kisjogos” (azaz nem színpadra szánt) zenei műveket a webrádió vagy webtévé költségvetési támogatása 1%-át, előfizetői díjbevételei 2%-át, valamint reklám- és szponzorációs bevételei 4%-át – de legalább az alábbi szerzői jogdíjat kötelesek fizetni:

Műsorok (csatornák) száma       Fizetendő minimum szerzői jogdíj

1-5                                                        8.400 Ft (+áfa) /hó

6-12                                                      10.500 Ft (+áfa) /hó

13-25                                                    12.500 Ft (+áfa) /hó

Minden 25-öt meghaladó műsor (csatorna) után további 500,- Ft (+áfa) /hó minimum szerzői jogdíjat kell fizetni.

A fizetendő minimum díjat előre kell fizetni, naptári negyedéves időszakra.

3. Mit jelent a díjszabásban szereplő „műsorok (csatornák) száma”?

A weboldalon létrehozott zenei streamek számát. A fizetendő minimum díj megállapítása azon alapul, hogy hány külön álló streamet hoz létre a felhasználó (pl. zenei műfajok szerinti külön-külön csoportosítás, előadók szerinti csoportosítás).

4. Az interneten sugárzott rádió/ televízió műsor létrehozására magánszemélyként is kérhetek szerzői engedélyt az Artisjustól?

Az Artisjus a zeneszerzők és a szövegírók nevében biztosított felhasználási engedélyt nem csak jogi személyeknek, hanem természetes személyeknek is biztosítja. A magánszemélyekkel kötött szerződések esetében is ellenőrizzük az azonosítási adatokat.