Gyakori kérdések

Ezen az oldalon gyűjtöttük össze a hangfelvétel-kiadással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket. Ha itt sem találja a keresett információt, forduljon közvetlenül kollégáinkhoz valamelyik elérhetőségünkön. 

Mit jelent a „mechanika”, „mechanikai jogdíj” kifejezés a szerzői jogban?

Ma „mechanikai jogon” a mű hangfelvételen való rögzítésének szerzői jogosultságát értjük – alapja tehát a szerző kizárólagos többszörözési joga. Régi jogunkban mechanikai előadás céljára szolgáló készülékeknek hívták a műveket gépi úton ismételten visszaadó eszközöket (pl.: lemezjátszó), innen származik a kifejezés.
Az új Szjt. szerint (19.§) már nyilvánosságra hozott

• nem színpadi zeneművek, zeneszövegek
• színpadi zeneművek

részletei hangfelvételen, videofelvételen, multimédia műben és elektronikus adattárban (CD-ROM) való rögzítéséhez a szerzői engedélyt az ARTISJUS-tól kell megszerezni, e körben tehát a mechanikai jogot az ARTISJUS kezeli. Más esetekben (irodalom) a szerző közvetlenül gyakorolja mechanikai jogát, azaz egyedileg engedélyezi műveinek hangfelvételbe foglalását.

Szerző vagyok, aki csak saját számait adja ki lemezen. Kell-e jogdíjat fizetnem?

Nem. Az ilyen, ún. szerzői kiadások esetén nem kell jogdíjat fizetni, hanem egy nyomtatvány kitöltésével kell tájékoztatni az Artisjust a kiadás főbb adatairól. Fontos, hogy erre valóban csak akkor van lehetőség, ha maguk a szerzők végzik a kiadást. Az Artisjus szigorúan fellép minden olyan esetben, amikor a kiadó úgy akarja elkerülni a jogdíjfizetést, hogy a szerzőkkel „aláírat egy papírt”, de valójában mégis maga végzi a kiadást.

Miért kell a külföldi szerzők szerzeményeire Önöknek befizetni a jogdíjat?

Az Artisjus nemcsak a magyar szerzőket képviseli. Külföldi szerzői jogvédőkkel kötött megállapodásokban (ún. kölcsönös képviseleti szerződésekben) az egész világ összes zeneszerzője javára szed be mechanikai jogdíjakat.

Külföldi szerző hogy kapja meg az általunk befizetett jogdíjat?

A külföldi szerzőkre eső jogdíjat az Artisjus a megfelelő jogvédő társasághoz utalja át, így a szerzők saját jogvédő társaságuk útján kapják meg a jogdíjat; éppúgy, ahogy a magyar szerzők az Artisjuson keresztül részesülnek a külföldi felhasználások jogdíjaiból. Az is előfordul, hogy a külföldi szerző egy zeneműkiadót (publisher) bíz meg arra, hogy az Artisjustól járó jogdíjakkal elszámoljon.

Szerzők érvényesen lemondhatnak-e a jogdíjról?

Nem. A szerzők védelme érdekében a törvény kimondja, hogy a közös jogkezelés körében (így a lemezjogdíjaknál is) a szerzők csak a felosztást követően mondhatnak le jogdíjukról. Ez tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy azon a kulturális piacon, ahol nagyszámú szerző próbál a közönséghez jutni, de viszonylag kevés elismert kiadó működik, az erőviszonyok szükségképpeni egyenlőtlensége ne sodorja a szerzőt kiszolgáltatott helyzetbe. A kiadó nem mondathatja le a szerzőt a jogdíjáról, aki így kreatív munkájáért ellenértéket kaphat.

Átdolgozás, fordítás esetén kinek a kötelessége az engedély megszerzése?

Jogi értelemben a felelősséget az viseli, aki az átdolgozást, fordítást végzi. Nyilvánvaló, hogy az átdolgozó-fordító és a kiadó megállapodása alapján a gyakorlatban általában mégis a kiadó intézi az engedélyek beszerzését (mivel számára ez könnyebb, mint az átalakítást végző szerző számára.)

Kereskedelmi forgalomban beszerzett, nem saját hangfelvételt ki lehet-e adni?

A hangfelvétel előállítóját (a lemezkiadót) kizárólagos engedélyezési jog illeti meg a felvétel ismételt kiadásával kapcsolatban. Az eredeti kiadót tehát meg kell keresni a kiadás előtt, és tőle közvetlenül engedélyt kell kérni. Az engedély díjáról a felek közvetlenül állapodnak meg. Emellett a felvételen szereplő zeneművek szerzői tekintetében az Artisjusnak kell jogdíjat fizetni.

Promóciós kiadványra kell jogdíjat fizetni?

Igen, a zeneművek minden lemeztöbbszörözése után szerzői jogdíjat kell fizetni. Az ilyen speciális kiadványok esetén azonban a jogdíjminimummal számolhatnak.

Mi a kiadványokon a (C) és a (P), kötelező feltüntetni?

A (C) jelzés jelentése: „copyright”, azaz szerzői jog. A hangfelvételek esetén a (C) jelzés mellett a szerzők neve, illetve a zeneműkiadó (nem a lemezkiadó!!!) neve tüntethető fel, valamint a mű első nyilvánosságra hozatalának dátuma.

A (P) jelzés jelentése: „producing”, azaz a hangfelvétel előállítása. Hangfelvételek esetén a (P) jelzés mellett a hangfelvétel-kiadó neve tüntethető fel, valamint a felvétel első megjelenésének, illetve elkészítésének éve.

A kiadványokon egyik jelzés feltüntetése sem kötelező, csak szokásos. Azok számára nyújt segítséget, akik a későbbiekben meg szeretnék találni a jogosultakat, például a felvételek újrakiadása miatt.

Egy kiadvány címét hogy lehet levédetni (hogy más ilyen címen ne adhasson ki CD-t)?

A lemez címét nem kell külön védelemben részesíteni. Ha egy másik kiadó olyan kiadványt jelentet meg, ami az Önével összetéveszthető, akkor a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerinti jogsértést, „jellegbitorlást” követ el. [1996. évi LVII. törvény 6. § „Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.”]

Egyébként az áruk, szolgáltatások megjelöléseinek védelmét a védjegyjog biztosítja, amellyel kapcsolatban további tájékoztatást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján kaphatnak.

Kötelező-e a kiadványoknak katalógusszámot tartalmazni?

A katalógusszám a lemezkiadó által egyoldalúan használt kiadvány-azonosító szám, ami az Artisjus számára is könnyebbséget nyújt a felvétel beazonosítása során. Alkalmazása nem kötelező, de azok számára, akik rendszeresen adnak ki hangfelvételeket, a kiadás adminisztrációját és a jogdíjkezelést segíti.

Mi helyettesíti a könyvek ISBN számát a hanghordozókon? Mi az ISRC kód?

Az ISBN iroda (Országos Széchenyi Könyvtár) hangfelvételekre nem ad ki ISBN-számot. A hangfelvétel-ipar nemzetközi szervezete, az IFPI fejlesztette ki az ennek megfelelő kódot, az ún. ISRC-t (International Standard Record Code). Részletekkel az IFPI magyarországi tagszervezetéhez, a MAHASZ-hoz fordulhatnak.

Mit jelent a „kisjogos” és a „nagyjogos” kiadvány? Mi a különbség?

Az Artisjus nem minden zenemű lemezkiadására adhat jogdíj fejében engedélyt: a dramatikus zeneművek (operák, operettek, musicalek) egészének, részleteinek felhasználása esetén közvetlenül a szerzőtől vagy az őt képviselő ügynökségtől kell engedélyt kérni. Ez az ún. nagyjogos engedélyezés.

Minden más zeneműnél az Artisjusnak fizetett jogdíjjal szerezhető engedély: ezt jelenti az ún. kisjogos engedélyezés. A dramatikus zeneművek egy-egy betétdalának felhasználása ebbe a körbe tartozik.

Bakelit lemezről készíthető-e megrendelésre CD-re írt másolat?

Ugyan a magánszemélyek saját célú másolatkészítései esetén nincs engedélykérési/jogdíjfizetési kötelezettség, a bakelitlemezről CD-re történő másolatkészítéseknél mégis vannak szerzői jogi kötelezettségek.

A szerzői jogi törvény 35.§ (3) bek. kifejezetten kimondja, hogy „Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.” Ennek alapján ezt a tevékenységet nem lehet a jogosultaktól kapott írásbeli engedély nélkül végezni. (A megfelelő szerződéseket szükséges megkötni ebben a körben, hogy a szolgáltatás szerzői jogi szempontból is legális legyen.)

Egy ilyen esetben a hangfelvételek előállítóitól – minden hangfelvétel kiaójától egyedileg kell engedélyt kérni (ebben a kérdésben esetleg a MAHASZ tud segíteni), és ezzel párhuzamosan a zeneművek szerzői javára az Artisjushoz kell jogdíjat fizetni.

Ha a hordozókon irodalmi művek is szerepelnek, akkor az irodalmi művek szerzőitől külön – külön kell engedélyt kérni a másolásra.