Závada Pál Idegen testünk-je (2008) sajátos meta-történelmi regény: a történelmi igazság igézetében születik, de ezt az igazságot a tényszerűség és a dokumentálhatóság határain túl keresi, s amit megtalál, az sajátosan a regény – azaz a képzelet – igazsága. Témája lényegében a huszadik századi magyar történelem. Az 1940-es talppontról – a második bécsi döntés és az észak-erdélyi bevonulás évéből – indító, s erre a talppontra ismételten visszatérő vissza- és előre-pillantások formájában feltárul az a tragikus paradoxon, amely a regény Magyorország-látomásában testesül meg. Olyan ország látomása jelenik meg benne, amely egyformán mindannyiunké, s amelyre közös hibrid-voltunk alapján formálunk jogot – és olyan országé, amely egyikünké sem, hiszen mindannyian folyvást a másoktól, a Másiktól akarjuk megtisztítani, mégpedig a magunk (vélt) tisztaságának gyilkos igézetében. Maga az ország így a mi „idegen testünk”: a miénk, ám mégis idegen számunkra – sugallja a nagy erejű, módszerben, témában és sugallatban egyaránt újat hozó, példájával új regénypoétikai utakat kijelölő mű.
Takács Ferenc