Kilépés a fénybe! Lehet-e ennél pontosabb meghatározása annak az időszaknak, mely a díjazandó zeneszerző elmúlt pár évét jellemzi! Zeneakadémián azonos volt mesterünk: Bozay Attila. Ő többször hangsúlyozta, mennyire fontosak a diploma utáni évek – hiszen ténylegesen ekkor dől el, valójában kiből is lesz zeneszerző! A díjazott – talán némi habozás után – úgy tűnt, a klasszikus kortárs zenétől picit eltávolodik és a film világában próbál szerencsét – döntésének helyességét igazolni látszott a megannyi díj!
Ám hogy távozta e más zenei műfajba nem volt végleges, azért mutatta egy másik díj is, a 2004-es Balassi Emlékév alkalmából kiírt pályázat elnyerése. És azt is folyamatosan bizonyította, hogy briliáns hangszerelő (Bozay Attila Az utolsó öt szín c. operájának II. felvonása és Vajda János Mario és a varázsló c. egyfelvonásosának kamaraverziója mutatta ezt). Kórusműveivel itt-ott találkoztunk különböző fesztiválokon, de valahogy a pont az „í”-re, a „kilépés a fénybe”, talán aggasztóan sokáig váratott magára.
Még a bájos, Kippkopp és Tipptopp, gyermekeknek szánt zongoradarab ciklus sem árult el semmit abból, hogy néhány év múlva az ő nevével lesznek tele az újságok és a világháló portáljai – ugyanis épp 10 napja, hogy gyermekoperáját az Erkel színházban bemutatták. Kilépett a fénybe! Azt hiszem, immáron mindenki kitalálta, kinek is ítéltetett az idei „Az év komolyzenei műve” Artisjus-díj! Tallér Zsófiának adjuk át nagyszabású oratóriumáért, mely az Egyiptomi halottaskönyv részleteinek felhasználásával készült. Címe: Pert em heru – Kilépés a fénybe! Az ősbemutatónak nem csak a Debreceni Bartók Kórusverseny hallgatói tapsolhattak az elmúlt nyáron, hanem élvezhették a Bartók Rádió hullámhosszán is, minden bizonnyal nem véletlenül épp november 2-án!
Kedves Zsófia, köszöntünk hát e rangos szakmai díj birtokosainak körében, melynek Te vagy az első női tagja!
Bánkövi Gyula