Sugár Miklós

Díjazott mű: L. v. B. alio modo

L. v. B. – ki mást is „rejthet” a rövidítés, mint Ludwig van Beethovent, különösen születésének 250. évfordulója küszöbén? Sugár Miklóst Susanne Kessel bonni zongoraművész kérte fel 250 pályatársával együtt a világ minden tájáról rövid zongoramű komponálására, amely „Beethoven gondolatait fogalmazza újra”. Az Editio Musica Ferrum gondozásában meg is jelennek a néhány perces opuszok.

„Alio modo” – azaz másképpen. Ez nagy feladat, hiszen a klasszikus mestert kell alapul venni, de olyasmit kell létrehozni, ami stilárisan nem őt idézi, hanem a művet író mai szerző lelkéből, zenei világából sarjadzik. Sugár Miklós zongoradarabja azonban tökéletesen teljesíti e kívánalmat. Felismerjük a Waldstein szonáta főtémáját, bár pregnánsan, különösen hangról hangra nem ér el minket, sőt, csakhamar úgy érezzük, vérbeli Sugár Miklós-kompozícióban vagyunk, a repetitív zenétől erősen érintett, népzenei rokonságot sem megtagadó 21. századi stíluskörben. Sugár más kottalapjaira asszociálunk, miközben időről időre jelzést kapunk, ki előtt tiszteleg korunk alkotója.

Ludwig van Beethoven „másképpen”, Sugár Miklós pedig ekképpen – ez a zeneszerzői virtuozitás, ez az alkalmazkodóképesség, amely mégis mindvégig a szuverenitás ernyője alatt marad, kiérdemelte az Artisjus Az év komolyzenei-díját.

A laudációt írta: Hollós Máté

Fotó: Somay Márk