Spiró György

Lehetetlen dolog, hogy valaki úgy legyen közismerten és idézetten kiváló novellista, hogy ennyire ritkán publikáljon elbeszéléskötetet. Az Álmodtam neked című alapmű 1987-ben jelent meg. Azóta Spiró számtalan világhírű drámát és világirodalmi rangú regényt publikált. De novellái összegyűjtésével és kiadásával évtizedeket várt – nemhiába. A Kémjelentés minden eddiginél tömörebb, feszesebb, őszintébb és kiforrottabb munkája, nagy dolog, hogy olvasóként egy ilyen válogatásnak a kortársai lehetünk. Kegyetlen és pontos, fölkavaró és szórakoztató, alkotó ilyen kíméletlenül a saját életanyagával még nem nagyon bánt a magyar irodalomban. Spiró megvalósította azt, amiről Kosztolányi reménykedve írt: az író a hozzá mindennél közelebb álló élményanyagról, a saját hagyományáról, örökségéről higgadtan, tárgyisan, távolságtartóan és gyönyörű egyszerűséggel tud írni. Ez száz évente egyszer, ha sikerül. Móricz korai novellái után éppen ennyivel itt van egy korszakot rögzítő, gyémántpontosra csiszolt, mégis tiszta és sohasem fals novellagyűjtemény. Egyetlen megalázkodó, önmagát kímélő, a befogadó kedvét direkten kereső hang sincsen benne. Talán éppen ezért ilyen népszerű – ezért imádják az olvasók is.