Henri Gonzalezzel a „hőskorszak”, a 60-as évek klasszikus brit popja éled újjá – némi latinos tűzzel frissítve. Dalai mentesek minden eredetieskedéstől, különcködéstől, minden manírtól. Egyszerűek, természetesek (jó értelemben véve; fésületlenek), egy szál gitárral is előadhatóak, akár az utcazenészek, vagy a házibulikon spontán gitározni-énekelni kezdők dalai. Még a Fran Palermo zenekarral készített felvételeken sem kap komoly szerepet semmiféle studiótechnika, manipuláció. Mint egy klubzenekar, úgy szól az egész. A dalok meg csak úgy jönnek maguktól – frissen, elevenen, rendkívül jó hangulatot árasztva.
Laudáció: Victor Máté
A spanyol-kubai származású Henri Gonzalez már tizenéves korában perkázott és kongázott apja latinzenekarában, ahol megtanulta többek között azt is, milyen egy sokfős zenekarral együttműködni. Jelenleg a 2012-ben alapított, magukat „vagabond rock’n’roll” zenekarként definiáló Fran Palermo frontembere. 2013-ban egy évre Londonba költözött, ami számára szakmai fejlődést, a zenekar számára pedig az átmeneti feloszlást jelentette.
Angliai tartózkodása alatt egyre csak gyűltek dalötletei, amelyekből 2015-ben végre megszületett a feltámadt formáció első albuma. A dalokat Henri maga hangszerelte, a szövegeket pedig a zenekar dobosával, Csörgő Mártonnal közösen írták. Jelenleg is Angliában van elsődleges lakhelye, ahol filmzenét és reklámzenét ír, valamint kiadott egy szóló dalt is Ruby címmel. Magyarországon mostanában válik egyre népszerűbbé szóló projektje, amely során egy szál gitárral áll a színpadon.