Dragomán György

„1973-ban születtem, tavaly lettem harmincöt, több mint húsz éve élek Magyarországon, szülővárosomat, Marosvásárhelyt 1988-ban hagytam el, azóta kétszer voltam Erdélyben, napokig nem tudtam aludni a honvágytól, nem mentem többet, lassan megszoktam az ittlétet, Budapest lett az otthonom. 2005 nyarára telt el annyi idő, hogy úgy éreztem, újra elmehetek, szép és felszabadító élmény volt, egy idegen város, ahol minden utcát ismerek.

A kivándorlás után négy évig Szombathelyen éltem, ott jártam gimnáziumba és ott ismertem meg a feleségemet, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősültem, Annával írásokkal udvaroltunk egymásnak, ő mindennap írt nekem egy verset, én mindennap írtam neki egy novellát, tizenhat évesek voltunk akkor, azóta annyi változott, hogy született két fiam, Gábor és Pál, most már nekik is lehet írni verset meg mesét.

Írni tizenhárom évesen kezdtem, egy képet láttam meg, olyan tisztán és plasztikusan, hogy úgy éreztem, le kell írnom. Azóta is ezzel kísérletezem, elég korán elhatároztam, hogy regényt akarok írni, tíz évig tartott, amíg rájöttem, hogy is kell azt csinálni. Az ELTE-re jártam, angol és filozófia szakra (közben tagja voltam az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is voltam). Végül a filozófiát három év után, amikor rájöttem, mekkora munka egy regény, abbahagytam. Az angolt azért elvégeztem, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írtam, ez volt A pusztítás könyve. 2002-ben jelent meg, abban az évben, amikor a nagyobbik fiam született.

Ez a szép hagyomány 2005-ben folytatódott, megjelent a második regényem, A fehér király, és megszületett a kisebbik fiam.

Írásaim jelentek meg a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az ÉS-ben, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában.

A pusztítás könyvéért 2003-ban Bródy díjat kaptam, 2003-ban Soros ösztöndíjas voltam, és megkaptam a Mozgó Világ nívódíját. A fehér királyért 2005-ben Déry Tíbor jutalmat kaptam, 2006-ban Márai Sándor díjat és Artisjus ösztöndíjat. 2007-ben József Attila díjat kaptam. 2008-ban Márciusi Ifjak díjat kaptam, elnyertem a Litera.hu Litera díját, másodszor is megkaptam a Mozgó Világ prózai nívódíját, és a Budapesti Román Kulturális Intézet Kultúra díját.

A fehér király 2008-ban megjelent németül, angolul, norvégül, finnül, dánul, hollandul, románul, csehül, horvátul, szerbül, szlovákul és világszerte harminc nyelven fog megjelenni.

Ha nem írok, akkor többnyire fordítok (legutóbb megjelent fordításom Samuel Beckett Watt című regénye), honlapokat szerkesztek, vagy filmkritikákat írok. Pihenésképpen főzni szoktam”.

 

Forrás: Gyorgydragoman.com