Kiadó: Magvető
Bognár Péter második verseskötete, A rodológia rövid története a legpimaszabb verseskötet, amit ismerek, és hogy ne legyük smucigok, zseniális munka. A rodológia egy áltudomány, a „rodok”, emlékfoszlányok, melyekkel kommunikálni lehet. A figyelmetlen olvasó talán félre is teszi, tanulmánykötetnek gondolhatja ezt a vérbő, életszagú, kíméletlen humorú (!) könyvet. Bognár valódi nyelvújító, nyelvrontó, nyelvépítő, egy épülő mondat univerzum az övé, amely szinte pökhendin elődnélküli, mégha rontásaiban ott is van Parti Nagy, ismétlődéseiben meg Kemény István. A rodológia számozott verseiben ott bugyog a kortárs Magyarország és Kelet-Európa. A felvidéki plázacicáktól félig szlovákul, félig magyar nyelven „befogott rodot”, amely a lányok szexuális szabadosságról szól, rendre felolvasom társaságban, és ha szabad ilyen profánul fogalmazni egy ilyen rövid laudációban, minden alkalommal könnyesre röhögjük magunkat rajta.
Bognár Péter még fiatalember, de máris formátumos, nagy költő.
Laudáció: Grecsó Krisztián