Bódi László Cipő

A megnevezése szerinti szövegírói életműdíj valójában egy egész különleges és sajátos, és sajnálatosan rövid művészi pálya posztumusz elismerése.

Bódi László Cipő a Republic együttes megalakulása óta eltelt 22 évben mintegy 300 dalt írt, többségét saját zenekarával énekelte, de írt dalokat Koncz Zsuzsának és Halász Judit lemezein is szerepelt szerzőként.

Ha lehet valakit naiv művésznek nevezni a rockzene köreiben, akkor Cipőre bizonyosan illik ez a jelző. Nehéz a szövegírót elválasztani a dalszerzőtől és az énekes figurától, de Cipő dalainak jelentős része épült a költészetbe fordult szövegsorok mágikus erejére, ahol a legősibb dalforma, az énekelt ritmusos szöveg, mindig többet üzen a megfejthető jelentésnél, és a korszellemmel találkozva nagyhatású műveket hoz létre.

Ösztönösen talált rá a hangra, ami a ’90-es években jelentős és visszhangos sikerekhez vezetett, (olyan dalokkal, mint a Repül a bálna, a Szeretni valakit valamiért, a Ha itt lennél velem, a 67-es út, és a Szállj el kismadár). A slágerlistás művek mellett a rockzene által nyújtott lehetőség mélyről jövő önkifejezési vággyal párosult, és Cipő szinte kényszeresen írta meg újra és újra őszintén hitt világszemléletének kétségeit és bizonytalanságait. A folyamatosan érkező albumokon mindig volt egy-két különleges és mélyről jövő vallomása, miközben igazi sikerdalokat szerzett Koncz Zsuzsának, (mint például az Ég és föld között, és a Csodálatos világ), és Halász Judit lemezeire is emlékezetes számokat komponált. Az Illés zenekar mintáját követve kereste a kapcsolatot a népzenével, és olyan dalokban, mint a Fényes utakon, vagy az Erdő közepében, a magyar népdalok hagyományaira támaszkodva fogalmazta meg művészi ars poétikáját és adta hírül mindenkinek, hogy Ezt a földet választotta.

Legyen neki most már könnyű ez a föld.

Bródy János