Bella Máté

Díjazott mű: The Cheerleaders

Bella Máté műve egy olyan táncos sportágra utal, amelyet többnyire csak filmekből ismerünk. A cheerleaderek amerikai sporteseményeken színes mezekben, változatos koreográfiájú tánccal lelkesítik a közönséget, egyfajta show-vá alakítva a futball-, kosárlabda- vagy másfajta mérkőzéseket. Az akrobatikus elemeket is tartalmazó mozgások összehangolása érdekében a produkcióknak mindig része a feszes ritmusú popzene. 

Bella Máté művében is fontos szerepe van a dallami és akkordikus ismétlődésekből, valamint a dobok szólamából kialakított állandó ritmikus lüktetésnek, a szerkezet pedig szinte teljes egészében a modern könnyűzenében használatos groove- és loop-elemekre épül. A szerző nem titkolja, hogy a szólamokban idézeteket is elrejtett, ezeket azonban annyira átalakította, hogy az eredeti dallamokat nem lehet felismerni. 

A Cheerleaders az új művészeti irányzat, a metamodernizmus egyik első (bár Bella Máté alkotói műhelyében már nem egyetlen) magyar zenei példája. Ellentétben a posztmodern kortárszenei műfajok gyakran ironikus kollázstechnikáival, a szerző az átvett alapanyagokat nem idézetekként mutatja fel, hanem stílusjátékok elemévé teszi és a klasszikus zene hagyományaiba olvasztja. 

Ebben felvillanyozó hatású műben a három rézfúvós, az öt vonós hangszer, a zongora és a dobfelszerelés harsány hangzása ismerős lehet azoknak, akik láttak már cheerleader-kűröket. Mégsem crossoverről van szó, hanem olyan könnyen érthető zenéről, amely főként ennek az önálló sportként is számontartott műfajnak a dinamizmusát érzékelteti.

A laudációt írta: Szitha Tünde