Soltész Márton

Félmúlt vagy közelmúlt? Soltész Márton 1987-ben született, a 21. században nőtt nagyra, mégis a 20. század gyermeke, aki gyerekkorában Szabó Magdát olvasott, akkor, amikor az írónő még élt, és Esterházy Péter
közelében látható néhány fényképen. Politikaelméletet, történettudományt, irodalomtörténetet és -elméletet, kultúratudományt és filológiát tanult. Szabó Magdát nem szűnt meg olvasni, de kritikai viszonyt alakított ki az életművel. Miután a rendszerkritikus Csalog Zsoltról megírta monográfiáját, a rendszerkonform, Aczélnak behízelgő írónőt vette elő. A szövegközpontú műelemzést kitágítva, roppant filológusi, történészi és irodalomtörténészi munkát elvégezve számba vette az írónő politikai életútját, apróra kidolgozta a
karriertörténet és a kapcsolattörténet fogalmait, és megvizsgálta azt a hatalmi mezőt, amelyben a becsvágyó és a karrierjét tudatosan építő írónő feltalálta magát, hogy boldoguljon.
Pályarajza egyúttal a magyar irodalom vonatkozó korszakának háttértörténete. Feltárja az írónak és értelmiséginek, a médiaszemélyiségnek a „felsőbb körökkel” kialakított relációit, a kultúrpolitika működését. Ehhez aprólékos munkára, pszichoszociális éleslátásra és kritikus szellemiségre volt
szükség. A parázslón izgalmas, több mint irodalomtörténeti mű tanulságai a jelenünkbe vágnak.
„Nem egészen úgy volt az” – innen indul a könyv. Kifejti, hogyan is lehetett, és azt is, hogy miért – felkínálva az olvasónak a közelmúlt vagy félmúlt komplex, sokszempontú szemügyre vételének esélyét.

A laudációt írta: RADICS VIKTÓRIA