Rúzsa Magdolna

A magyar könnyűzenében kevés a női alkotó, és igazi kuriózum, ha valaki, mint Rúzsa Magdi, arénákat megtöltve a saját dalszövegeit adja elő. Magdi dalaiban árad a női lét sokszínűsége: az erő és a sebezhetőség, a szenvedély és a kétely, a felelősség, az elválás és az újrakezdés. Ami őt igazán különlegessé teszi, hogy mindezt úgy fogalmazza meg, hogy a legszemélyesebb soraiban is ott lehetünk vele, vagy magunkra ismerhetünk. Együtt nézünk az égre Április elején; látjuk, amikor felszáll a hajnali gyorsra az Elmegyekben; elhisszük, hogy csak szerepet játszik a Rosszlányban; mi is szívesen beleharapunk a lángosba a Szerelem című dalt hallgatva. Szövegei lelki találkozási pontok, így egyszerre képesek intim közelségbe engedni és közösségi élménnyé válni. Sorai vigasztalnak, erőt adnak, tükröt tartanak és igazán megérintik az embert, mert valódi érzéseket adnak át. És talán ez az, ami miatt generációk érzik úgy, hogy amiről Magdi énekel, az róluk is szól. Ez a díj nemcsak a sikerek elismerése, hanem azé a bátorságé is, hogy valaki alkotóként és előadóként egyaránt képes elénk tárni az életét.

A laudációt írta: MAJOR ESZTER