 |
|
|||||||||||||
|
Gyakran ismételt kérdések ZENE
SZÉPIRODALOM
MÁS ALKOTÓK
ZENE Általános Mi az Artisjus? (Mi a közös jogkezelés?) Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők egyesülete, ami azért jött létre, hogy bizonyos szerzői jogokat egy kézbe fogva hatékonyabban tudja érvényesíteni, ezzel növelje ezen szerzői jogok gazdasági értékét. Ez a tevékenység - jogdíjbeszedés és jogdíjfelosztás a szerzők javára - az ún. közös jogkezelés. A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. A közös jogkezelés tehát egyébként érvényesíthetetlen jogokat tesz a gyakorlatban is létezővé. Emellett másik előnye, hogy a gazdaságilag egyenként gyenge pozíciójú szerzők egyesületként olyan tárgyalási helyzetbe kerülnek, amivel jogaik értéke növekszik. Zeneszerzők esetében igen sok felhasználásnál van terepe a közös jogkezelésnek. Így az Artisjus jogdíjat szed be és oszt fel például a zeneművek koncert elhangzásai, lemezkiadásai, televíziós-rádiós sugárzásai, internetes közvetítései után. Én "számokat" írok, itt pedig mindig "zeneművekről" van szó... Ez a kettő ugyanaz? Igen. Annak ellenére, hogy a köznyelv a "zenemű" kifejezést csak komolyzenei alkotásokra alkalmazza, a szerzői jog ugyanezt a kifejezést használja könnyűzene vagy akár magyarnóta esetén is. A szerzői jogi törvény szerint minden egyéni-eredeti zeneszámot véd a szerzői jog, a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Hogyan kaphatok jogdíjat az Artisjustól? Az Artisjustól azok a zeneszerzők, szövegírók kapnak jogdíjat, akik műveiket itt jelentik be. Természetesen a jogdíjban részesülés további előfeltétele, hogy a műveket játsszák koncerteken, rádióban, televízióban, kerüljenek rá lemezre vagy az internetre - ezt a jogkezelői zsargonban összefoglalóan úgy hívjuk: a műnek legyen "forgalma", amely után jogdíjat fizetnek. És mi történik, ha külföldön játsszák a művemet? Ebben az esetben is az Artisjustól kap jogdíjat az a szerző, aki nálunk jelenti be műveit. Az Artisjusnak több mint 80 külföldi közös jogkezelő szervezettel van kölcsönös képviseleti szerződése, így a Föld mintegy 140 országában képviseli - társszervezetein keresztül - a magyar szerzőket. Az említett közös jogkezelő szervezetek nemzetközi adatbázisaiba pedig jelenleg minden új szerzőt és bejelentett új művet automatikusan eljuttatunk. Hogyan kell zeneművet bejelenteni? Művenként egy műbejelentőlapot kell kitölteni, és hangzóanyagon csatolni hozzá a művet. Új szerzőknek első alkalommal egy személyes adatok bejelentésére szolgáló nyomtatványt is ki kell tölteniük. Részletesebb tájékoztatót itt olvashatnak. Ki tekinthető egy zeneszám szerzőjének? Kit lehet ráírni a műbejelentőre? A szerzői jogi törvény igen röviden intézi el ezt a kérdést: "A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)." [ Szjt. 4.§ (1)] Annyi mindenesetre levonható következtetésként, hogy szerzőnek az tekinthető, aki kreatív, egyéni-eredeti módon közreműködik a mű elkészítésében. Azok a zenészek, akik pusztán egyedi hangszeres tudásukat adják hozzá a zenéhez, nem minősülnek szerzőnek, csak "előadóművésznek". A könyveknek és folyóiratoknak van nemzetközi, egyedi azonosítója (ISBN és ISSN). Van-e hasonló a zeneműveknél? Igen, 2004 óta a zeneműveknek is van nemzetközileg ismert, az ISO által szabványként elfogadott egyedi azonosítója. Ezt úgy hívják, hogy ISWC - International Standard Musical Work Code, azaz Nemzetközi Szabvány Zeneműkód. Magyarországon az ISWC-kódok kiosztását az Artisjus végzi a nálunk bejelentett művekre. Mi az ISWC-kód, és hogy juthatok hozzá? Az ISWC-kód a zeneművek szabványos egyedi azonosítója, amely a művek forgalmában a pontos beazonosítást könnyíti meg. A kód magyarországi kiadó ügynöksége az Artisjus. Jelenleg minden új, hozzánk bejelentett zenemű automatikusan kap ISWC-kódot. Az azonosító egy T betűből és egy 10 jegyű számsorból álló karaktersorozat, amely egyedileg jelöli a művet, lehetővé téve így az egyes zenefelhasználások során az egyszerű és egyértelmű azonosítást. Így például: ISWC T-034.524.680-1. Ez a kód az úgynevezett digitális jogkezelés, a DRM elengedhetetlen eleme. Mit tehetek, ha a szerzőtársam egyedül jelentette be közös dalunkat? Ami a legfontosabb: a szerzői jog automatikusan, a létrejöttétől kezdve véd minden szerzői alkotást, így a zeneműveket is. Szintén fontos, hogy a szerzőség ténykérdés: nem az a szerző, aki azt állítja magáról, hanem az, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást. Ha több szerző közül az egyik egyedül bejelenti a közös szerzeményt, azzal szerzői jogsértést követ el. Ilyen helyzetben a bejelentésből kihagyott szerző tájékoztassa az Artisjus Jogi Főosztályát [info@artisjus.com, (1) 488 2636]. Az Artisjus a vitatott jogdíjrészt függőszámlára helyezi, azaz a kifizetését a felek közötti vita megoldásáig visszatartja. A vita megoldását bírósági határozat jelenti, amely kötelező erővel dönti el a szerzőséget. Ez alapján a bírói határozat alapján tudja az Artisjus a vitás jogdíjrészeket a valós szerzőnek kifizetni. Mi történik, ha ugyanazt a zeneszámot többen is bejelentik, azaz többen is azt állítják, hogy ők írták? Ami a legfontosabb: a szerzői jog automatikusan, a létrejöttétől kezdve véd minden szerzői alkotást, így a zeneműveket is. Szintén fontos, hogy a szerzőség ténykérdés: nem az a szerző, aki azt állítja magáról, hanem az, aki ténylegesen, saját alkotó munkájával létrehozta az alkotást. Abban az esetben, ha az Artisjus több, egymással konfliktusban lévő műbejelentést talál, a vitatott jogdíjrészt függőszámlára helyezzük, azaz a kifizetését a felek közötti vita megoldásáig visszatartjuk. A vita megoldását bírósági határozat jelenti, amely kötelező erővel dönti el a szerzőséget. Ez alapján a bírói határozat alapján tudja az Artisjus a vitás jogdíjrészeket a valós szerzőnek kifizetni. Megváltoztathatjuk-e a korábbi műbejelentésen a szerzők személyét vagy szerzői arányait? Nem. Az, hogy ki tekinthető egy mű szerzőjének, nem megállapodás kérdése, hanem ténykérdés. A műbejelentés ennek a ténynek a szerzők általi bejelentése. Ez azt is jelenti, hogy bármiféle módosítás visszamenőleges hatályú lenne, ráadásul nyomonkövethetetlenné tenné a jogdíjakat. Ezért az Artisjus az eredeti műbejelentést követően kizárólag bírói határozat alapján módosítja a szerzőségi arányokat. (Abban az esetben, ha az érintett szerzők egyetértenek, és a bíróság nem látja ezt a megegyezést törvényellenesnek, igen hamar meg tud születni a határozat, az eljárás nem vesz igénybe hónapokat.) Közös jogkezelés Hallottam, hogy valaki koncerteken játssza a dalomat, de nem kért tőlem engedélyt. Megteheti ezt? Igen, ha a koncertszervező az Artisjuson keresztül jogdíjat fizet a szerzőknek. A szerző nincs abban a helyzetben, hogy művének minden felhasználását nyomon kövesse. Azokban az esetekben pedig, amikor tudomást szerez a felhasználásról, csak nehezen tudna méltányos jogdíjat elérni a felhasználóval szemben. Ezért hasznos a szerzők számára az Artisjus által végzett közös jogkezelés, ami mindkét terhet leveszi a szerzők válláról. Az Artisjus felkutatja ezeket az elhangzásokat, a jogdíjat akár peres, sőt, végrehajtási eljárás útján is beszedi, és a szerzőknek rendszeresen kifizetéseket eszközöl. A zeneművek első nyilvánossághoz közvetítése ("ősbemutatója") azonban csak a szerző közvetlen engedélyével végezhető jogszerűen. Valaki fölvette lemezre a dalomat. Megteheti ezt? Igen, ha a lemez kiadója az Artisjuson keresztül jogdíjat fizet a szerzőknek. A szerző nincs abban a helyzetben, hogy művének minden felhasználását nyomon kövesse, vagy méltányos jogdíjat tudna nehezen elérni a felhasználóval szemben. Ezért hasznos a szerzők számára az Artisjus által végzett közös jogkezelés. Csak a saját számaimat játszom a koncerten. Kell fizetnem jogdíjat? A koncerten soha nem a fellépő zenészek fizetnek jogdíjat, hanem az adott üzlet (étterem, pub, stb.) üzemeltetője, vagy a koncert szervezője. Ez a személy (leggyakrabban cég) minősül ugyanis a szerzői jog szempontjából "felhasználónak". Ha tehát a fellépő zenekar a saját számait játssza, a felhasználó attól még természetesen köteles jogdíjat fizetni. Hasznos, ha a fellépő együttes segíti a jogdíjfizető üzemeltetőt / szervezőt az elhangzott zeneszámok adatainak pontos közlésében. Az Artisjus ugyanis csak az általa szolgáltatott adatok alapján tudja a jogdíjfelosztást helyesen végrehajtani. Csak a saját számaimat adom ki lemezen. Kell fizetnem jogdíjat? Nem. Az ilyen, ún. szerzői kiadások esetén nem kell jogdíjat fizetni, hanem egy nyomtatvány kitöltésével kell tájékoztatni az Artisjust a kiadás főbb adatairól. Fontos, hogy erre valóban csak akkor van lehetőség, ha maguk a szerzők végzik a kiadást. Az Artisjus szigorúan fellép minden olyan esetben, amikor a kiadó úgy akarja elkerülni a jogdíjfizetést, hogy a szerzőkkel "aláírat egy papírt", de valójában mégis maga végzi a kiadást. Ugyanakkor, az ún. magáncélú másolás fejében beszedett ún. üreskazetta-díjból való részesedés érdekében a szerzői kiadás esetén, példányszámarányos regisztrációs díjat kell fizetni. Mit tesz az Artisjus, ha a lemezkiadó, koncertszervező nem fizeti be a jogdíjamat az Artisjushoz? Ilyen esetben a jogdíj érvényesítésére megtesszük a szükséges lépéseket. Fellépünk a szerzői jogsértés ellen, először felszólítva a felhasználót a hátralék befizetésére, majd bírósági úton, polgári eljárásban próbáljuk meg érvényesíteni az igényt. A kedvező bírósági döntést követi - nemfizetés esetén - a végrehajtás indítása. Azokban az esetekben, ahol igen komoly szerzői jogsértéssel találkozunk, illetve ahol a jogsértő személyének kiderítése is nagy nehézségeket okoz, büntető feljelentést teszünk. Megrendelésre írtam reklámzenét. Fogok jogdíjat kapni az Artisjustól a TV-, rádió játszás után? Főszabályként nem. A reklámcélra íratott zeneművekre a közös jogkezelés nem terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a reklámzene megírására vonatkozó szerződés aláírásakor előre gondolni kell arra, hogy az Artisjustól e művekre nem jár majd szerzői jogdíj. Alkotás más művére építve Szabad-e "védett" művet átdolgozni? A könnyűzenei zsargon az "átdolgozás"-"feldolgozás" fogalmakat másként használja, mint a szerzői jog. Abban az esetben, ha a művet eredeti formájában (vagy jelentéktelen változtatásokkal) használják fel, elegendő, ha a felhasználó (koncertszervező, lemezkiadó) az Artisjusnak megfizeti a jogdíjakat, amelyeket természetesen az eredeti mű szerzői kapnak meg. Ha viszont olyan zenei átdolgozás történik, amelynek eredményeként az eredeti zeneműre épülő új alkotás jön létre (azaz az átalakítás maga is szerzői alkotó tevékenység), akkor közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől. Az is gyakori, hogy az eredeti szerzők ezt az engedélyezési jogukat egy zeneműkiadó útján gyakorolják. Kell-e engedély nem saját művek mixeléshez? Igen. A vonatkozó joggyakorlat szerint a könnyűzenei "mixek" esetén általában olyan átdolgozás történik, amelynek következtében az eredeti zeneművekre épülő új alkotás jön létre (azaz a mixelés maga is szerzői alkotó tevékenység). Ezért közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől. Az is gyakori, hogy az eredeti szerzők ezt az engedélyezési jogukat egy zeneműkiadó útján gyakorolják. Az előadó engedélyezte a mixelt kiadványt, ez elég-e? Nem, sőt: az előadó engedélyére általában nincs is szükség. Ha csak a zeneművet magát veszik át (új hangfelvételt készítve), akkor csak az eredeti szerzőtől kell engedélyt kérni az átdolgozásra. Ha azonban a zeneművet a meglévő hangfelvételről használják fel, akkor a hangfelvétel előállítójától (tipikusan: a lemezkiadótól) is engedélyt kell kérni, aki ebben a körben rendszerint az előadóművész jogait is gyakorolja. Versmegzenésítéshez kell-e engedély? Igen. A vers megzenésítése a szerzői jog rendszerében ún. átdolgozásnak minősül, mivel az eredeti irodalmi műre épülő új alkotás jön létre. Ezért közvetlenül engedélyt kell kérni az eredeti mű szerzőitől, jogutódjaitól. A versmegzenésítések esetén gyakran előfordul, hogy régi verseket használnak fel. Ha a költő halála óta hetven év eltelt, az ezt követő év első napjától a művek közkincset képeznek, szabadon megzenésíthetők. Egyéb Hogy védethetem le a művésznevemet vagy együttesem nevét? A nevek védelmét nem a szerzői jog, hanem a Ptk. személyek jogával foglalkozó része adja. A védelem automatikusan keletkezik, nincs szükség semmiféle bejegyzésre. Részletes tanulmányt a kérdésről itt talál honlapunkon. A szerzői álnevek Artisjusnál történő önkéntes bejelentésének lehetőségével kapcsolatban pedig tájékoztatónkban informálódhat. Mi a "zeneműkiadó" és a "lemezkiadó"? Sokan összetévesztik a zeneipar ezen két szereplőjét, pedig alapvetően eltérő tevékenységet folytatnak. A "lemezkiadó" hangfelvételek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik; ennek során a felvételen közreműködő előadókkal (zenészekkel, énekesekkel) közvetlen szerződést köt, a felhasznált zeneművek szerzői részére pedig az Artisjuson keresztül fizet jogdíjat. A "zeneműkiadó" (music publisher) ezzel szemben a szerzővel köt szerződést. Eleinte ebben a szerződésben a zeneműkiadók a művek kottán történő kiadását vállalták. Mára ezeknek a szerződéseknek szokásosan két tárgya lehet: 1.) A szerző átadhatja azon jogait a zeneműkiadónak, amelyeknél nem az Artisjustól kap jogdíjat, hanem maga adna rájuk engedélyt. A zeneműkiadó ezeket a jogokat üzletszerűen fogja gyakorolni, és a befolyt bevételből a szerzőnek a megállapodás szerint díjat fizet. Általában a következő felhasználások tartoznak ide: zenei átdolgozások, idegen nyelvre fordítás, megfilmesítés, színpadra állítás és kottakiadás. (Itt tehát a zeneműkiadó fizeta szerzőnek jogdíjat az általa végzett vagy általa engedélyezett felhasználások után. 2.) A zeneműkiadó vállalja, hogy népszerűsíti, promótálja a szerzőt üzleti kapcsolatai révén. A szerző ezért cserébe lemondhat az Artisjustól járó jogdíjainak egy részéről a zeneműkiadó javára. A lemondás mértékében a felek szabadon állapodnak meg, magyarországi jogdíjak esetén azonban az Artisjus a szerző védelme érdekében legfeljebb a jogdíjak 1/3-áról való lemondást fogad el. (Itt tehát tulajdonképpen a szerző fizet a zeneműkiadónak a promócióért.) Nincs zeneműkiadói (publishing) szerződésem. Ez baj? Nem. A szerző a műveinek Artisjushoz való bejelentését maga is tudja kezelni, és az így bejelentett művekre a felhasználások után megkapja a neki járó jogdíjat. A zeneműkiadóval való egyeztetés során döntheti el a szerző, hogy a zeneműkiadó tud-e számára olyan, a szerződésben írásban is leírt többletlehetőségeket nyújtani, ami miatt megéri a szerződés aláírása. Szerződést kínált nekem egy kiadó. Hova fordulhatok jogi tanácsért? Az Artisjus Jogi Főosztálya a zeneszerzőknek, szövegíróknak ingyenes szóbeli jogi tanácsadást nyújt. Ennek keretében az Önnek ajánlott szerződést is szívesen megnézzük, véleményezzük.
SZÉPIRODALOM Mi az Artisjus? Mi a közös jogkezelés? Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők egyesülete, ami azért jött létre, hogy bizonyos szerzői jogokat egy kézbe fogva hatékonyabban tudja érvényesíteni, ezzel növelje ezen szerzői jogok gazdasági értékét. Ez a tevékenység - jogdíjbeszedés és jogdíjfelosztás a szerzők javára - az ún. közös jogkezelés. A közös jogkezelés elsősorban azokon a területeken létezik, ahol sem a szerzők nem képesek egyenként ellenőrizni a felhasználásokat, sem a felhasználók nem képesek egyenként megkeresni a szerzőket azért, hogy engedélyt kérjenek tőlük. A közös jogkezelés tehát egyébként érvényesíthetetlen jogokat tesz a gyakorlatban is létezővé. Emellett másik előnye, hogy a gazdaságilag egyenként gyenge pozíciójú szerzők egyesületként olyan tárgyalási helyzetbe kerülnek, amivel jogaik értéke növekszik. Irodalmi szerzők esetében csak kevés felhasználásnál van terepe a közös jogkezelésnek. Így az Artisjus kizárólag a következő területeken szed be és oszt fel jogdíjat: nem-drámai szépirodalmi művek élő előadásai, rádiós-televíziós sugárzásai, kábeltelevíziós továbbközvetítései - kivéve a nagyobb terjedelmű művek ilyen felhasználásait. Minden más felhasználáshoz a szerző közvetlen engedélye kell; a szerződéskötéshez az Artisjus Jogi Főosztálya ingyenes szóbeli tanácsadást nyújt. Versek, novellák, regények - hogy válnak védetté? Az irodalmi művek is automatikusan, a létrejöttüktől kezdve a szerzői jog oltalma alatt állnak. Szemben a zeneművekkel, az irodalmi műveket nem kell az Artisjushoz bejelenteni ahhoz, hogy a szerző jogdíjat kapjon művének élő előadásai és rádiós-televíziós sugárzásai után. Ehhez elegendő egy szerzői személyi adatlapot kitölteni. Vannak olyan esetek, amikor a szerző mégis attól tart, hogy műve valaki más neve alatt fog megjelenni, és nem fogja tudni bizonyítani, hogy mégis ő a szerző. Ilyen esetben a bíróság előtt többféleképpen is igazolható a szerzőség (pl. tanúkkal); ennek egy eszköze lehet az Artisjusnál történő önkéntes nyilvántartásba vétel. Szerződést kínált egy könyvkiadó. Hova fordulhatok jogi tanácsért? Az Artisjus Jogi Főosztálya az irodalmi szerzőknek ingyenes szóbeli jogi tanácsadást nyújt. Ennek keretében az Önnek ajánlott szerződést is szívesen megnézzük, véleményezzük. MÁS ALKOTÓK Hogy lehet ötletet levédetni? A szerzői jog nem védi az ötleteket. A törvény szerint: "Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek." Az ötleteket bárki szabadon felhasználhatja, ebben a tekintetben tehát versenyszabadság érvényesül. A szerzői jogon kívül az iparjogvédelem nyújt védelmet a szellemi alkotásoknak, termékeknek. Részletes információkat a Magyar Szabadalmi Hivatal www.mszh.hu honlapján találhatnak. Hogy lehet a rendezvényemnek jogi oltalmat nyújtani? A szerzői jog nem védi a rendezvényeket. Az ötletek szabadon felhasználhatók, így hasonló elképzelés alapján más is rendezhet rendezvényeket. Ami ilyen esetben is védett lehet, például:
Ezen kívül a versenyjog is szankcionálhat bizonyos piaci magatartásokat, különösen a jellegbitorlás és a fogyasztók megtévesztése törvényi tényállása alapján. Részletesebb tájékoztatást a Gazdasági Versenyhivatal www.gvh.hu honlapján vagy ügyfélszolgálatán kérhetnek. Szolgáltatásom nevét szeretném levédetni. Hol lehet? Áruk, szolgáltatások megjelölésének védelmét a védjegyjog látja el. Kérjük, forduljon a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz www.mszh.hu részletes tájékoztatásért. |
||||||||||||||
