|
Praktikusan a szerzői jogról – közjegyzőknek
1. Az örökhagyót saját jogán (szerzői minőségéből fakadóan), illetve jogutódként illetheti meg szerzői vagyoni jog, amelyről a hagyaték átadásakor rendelkezni szükséges. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnél az Szjt. 106. § (7) bekezdése alapján vezetett szerzői jogutód-nyilvántartásba csak a hagyatékátadó végzés alapján vehető fel a jogutód.
2. A szerzői jog olyan vagyoni értékű jog, amelynek értéke összegszerű pontossággal nem állapítható meg, mivel az a felhasználások függvényében változik. Ezért az ARTISJUS által javasolt közjegyzői gyakorlat az az eddig is már sokszor követett megoldás lenne, hogy amennyiben mindenképpen vagyoni értéket kíván meghatározni, a közjegyző a hagyaték értékének összegzésekor az örökhagyó után maradt szerzői jogot eszmei értéken tüntesse fel.
3. Ebből következően semmiképpen sem helytálló az a – sajnos többször előforduló – gyakorlat, miszerint a közjegyző a közös jogkezelő szervezet (zenei és irodalmi szerzők esetében az ARTISJUS) által az örökhagyó halála pillanatában függőszámlára helyezett jogdíjösszeget, és/vagy esetleg a közös jogkezelésen kívüli forrásból (pl. könyvkiadó) felhasználási szerződés alapján járó jogdíjösszeget tünteti fel a végzésben a szerzői jog értékeként. (Ez ugyanakkor nem zárja ki azt, sőt kívánatossá teszi, hogy a fent említett összegek konkrét jogíjigényként a hagyaték tárgyaként külön nevesítve, a szerzői jog, mint szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni értékű jog mellett szerepeljenek a végzésben. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hagyaték tárgyai között esedékes jogdíjkövetelés nincs.)
4. Amennyiben sem a végrendelet, sem az örököstársak egyezsége nem rendezi a szerzői jogi jogutódlást, de felmerül, hogy az örökhagyó szerzői jogosult volt, a hagyatékátadó végzésben – az esetleges későbbi póthagyatéki eljárást megelőzendő – a közjegyzőnek a szerzői jog törvényes öröklés szabályai szerinti átszállása alapján annak átadásáról rendelkeznie kell.
5. A túlélő házastárs haszonélvezeti jogának meghatározása nem egyszerű és nem teljesen egyértelműen megválaszolható kérdés, amely remélhetőleg a Ptk.-reform során speciális törvényi szabályozás tárgya lesz. A gyakorlatban az ajánlható a közjegyzőnek, hogy a végzésben csupán arról rendelkezzen, hogy a szerzői jogon haszonélvezet illeti meg a túlélő házastársat, de a haszonélvezet esetleges részjogosultságait (jogdíjhoz való jog, felhasználások engedélyezésének joga) ne nevesítse. A joggyakorlat (LB. P. törv. III. 20. 178/1970., BH 1972/6.) és a jogirodalomban uralkodó felfogás szerint egyébként a törvény céljának figyelembevételével mind a felhasználás engedélyezésének joga, mind a jogdíj a haszonélvezőt illeti.
dr. Szinger András ARTISJUS Jogi Főosztály
"A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben." (1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról, a továbbiakban: Szjt.)
Kivonat a szerzői jogi törvényből
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a "kivonat" minőség megjelölését, valamint azt, hogy az milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között adatot szolgáltatni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az előadóművészekre és az előadóművészi jogokra.
|