156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet
a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről

A Kormány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 112. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Szakértő Testület feladatai

1. § (1) A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: Szakértő Testület) az Szjt. 101. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

(2) E rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői és szomszédos jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.

A Szakértő Testület tagjai és tisztségviselői

2. § (1) A Szakértő Testület tagjainak kinevezésére a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot az igazságügyminiszternek. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől, valamint a közös jogkezelő szervezetektől.

(2) A Szakértő Testület tagjának szerzői jogi szakértelemmel vagy az Szjt.-ben szabályozott alkotói, előadóművészi és egyéb tevékenységi területeken szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértő Testület létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.

(4) Az MSZH elnöke -, ha az a Szakértő Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges - az Szjt. 101. §-ának (1) bekezdésében előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

3. § (1) A Szakértő Testület elnökét és elnökségét az igazságügyminiszter - a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben - az MSZH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértő Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.

(2) Az elnökség tizenöt tagból áll; a Szakértő Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) A Szakértő Testület titkárát az MSZH elnöke bízza meg a Szakértő Testület elnökével egyetértésben.

4. § (1) A Szakértő Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnök tiszteletdíjban részesül, amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértő Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértő Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértő Testület elnöke hívja össze.

(4) A titkár feladata a Szakértő Testület ügyvitelének ellátása. Megbízási díját a Szakértő Testület elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

A Szakértő Testület működése

5. § (1) A Szakértő Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2) A Szakértő Testület éves költségvetését az elnökség fogadja el és az MSZH elnöke hagyja jóvá. Az MSZH elnöke biztosítja a Szakértő Testület működésének tárgyi feltételeit és megköti a Szakértő Testület működtetéséhez szükséges szerződéseket.

(3) A Szakértő Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértő Testület tevékenységéről az igazságügyminiszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul a nemzeti kulturális örökség miniszterének is meg kell küldeni.

(4) A Szakértő Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) A Szakértő Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere "Szerzői Jogi Szakértő Testület" körirattal.

A Szakértő Testület eljárása

6. § (1) A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértő Testület elnöke által - az ügy természetének megfelelően - kijelölt tagokból álló szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki. Az ügy előadóját és - a jogi szakvizsgával rendelkező testületi tagok közül - az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértő Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértő Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértő Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

7. § (1) A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértő Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértő Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) A Szakértő Testületnek adott megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a megbízási díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetése esetén a Szakértő Testület elkészíti a szakértői véleményt.

8. § (1) A Szakértő Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét a Szakértő Testület elnöke írja alá, egyidejűleg a szakértői véleményt és a rendelkezésre bocsátott iratokat megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

9. § (1) A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt tiszteletdíj illeti meg.

(2) A tiszteletdíj mértékét a Szakértő Testület ügyrendjében kell meghatározni és a Szakértő Testülethez a 7. § (2)-(4) bekezdései alapján befolyó díjból kell megfizetni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértő Testülethez.

(2) A rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül - a 2 § és a 3. § rendelkezései szerint - ki kell nevezni a Szakértő Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a Szakértő Testület a rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel működik tovább.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szerzői Jogi Szakértő Testület által adott szakvéleményekért felszámított díjakról szóló 6/1993. (IV. 7.) MKM rendelet és az azt módosító 18/1996. (XII. 23.) MKM rendelet.

Melléklet a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelethez

1. A szakértői vélemény alapdíja:

- háromtagú tanács esetén 120 000 Ft;
- öttagú tanács esetén 190 000 Ft.

2. A további ülések pótdíja:

- háromtagú tanács esetén 75 000 Ft;
- öttagú tanács esetén 90 000 Ft.