Kérdések az Artisjus tevékenységéről

> Tisztelt Artisjus Egyesület!
>
> Tanulmányozva honlapjukat, lenne egy két kérdésem:
>
> 1. Miért nem veszik figyelembe a vendéglátóüzletek besorolásánál azok
> befogadóképességét, az ülő és állóhelyek számát, átlagos (mérhető v.
> becsült, létszám ill. bevétel) forgalmát? Ez igen igen hátrányosan érinti
> a
> kisebb üzleteket a nagyok javára.

A honlapunkon is olvasható, 2001. évre irányadó nyilvános előadási
jogdíjközleményünk I. fejezetének 3. pontjában kifejezetten az Ön által
említett szempontoktól vezérelve figyelembe vesszük a vendéglátóüzletek
befogadóképességét, mégpedig az alábbiak szerint:

"Az 1.) pontban megállapított szerzői jogdíjtételek alkalmazásakor az üzlet
befogadóképességét
alapul véve:

1- 50 főig az alap szerzői jogdíj fizetendő.
51- 100 főig a szerzői jogdíjtételek 10 %-kal növekednek.
101- 200 főig a szerzői jogdíjtételek 20 %-kal növekednek.
200 fő felett a szerzői jogdíjtételek 50%-kal növekednek.
A 20 fő befogadóképességet meg nem haladó üzletek szerzői
jogdíjtétele 20%-kal csökkenthető."

> 2. Milyen jogalapon szednek ott jogdíjat, ahol pl.:
> - csak régi zenét játszanak - legyen az élő vagy gépzene. Szerény
> jogi
> ismereteim szerint egy bizonyos idő után már jogdíj nem szedhető (30 év?).
>
> - olyan zenét játszanak (bizonyos országok bizonyos előadói)
> akikkel nincs
> jogvédelmi megállapodás, ill. pl. olyan magyar előadók akikkel szintén
> nincs megállapodásuk.

(A kérdéseiben többször is említett előadóművészekkel és jogaikkal
kapcsolatban meg kell jegyezzük, hogy az Artisjus az irodalmi és zeneszerzők
közös jogkezelő szervezete, így előadóművészijogokat nem képvisel. Az
előadóművészek közös jogkezelésben lévő szomszédos jogait az Előadóművészi
Jogvédő Iroda (MSZSZ-EJI) gyakorolja. A kifejezetten az előadóművészi
jogdíjakkal kapcsolatos kérdései tekintetében javasoljuk, forduljon az
EJI-hez.)

Az Artisjus Egyesület tevékenységének jogalapja a szerzői jogi törvény
(1999. évi LXXVI. tv., Szjt.), valamint a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumának az Artisjus Egyesületet a közös jogkezelő szervezetek
nyilvántartásába történt bejegyzése (ld. még: Magyar Közlöny, 2000/10).

Ezen NKÖM-közlemény, valamint az Szjt. 25. §-a alapján a nem színpadra
szánt irodalmi és zeneművek nyilvános előadására az Artisjus ad engedélyt a
fent már idézett, a NKÖM által évente jóváhagyott Díjközlemény, mint
általános szerződési feltétel alapján.

A szerzői jog jelenleg a szerző halálától számított 70 éven belül él (Szjt.
31.§). Gépzenei jellegű felhasználások esetén a nem védett művek elhangzása
nem szűrhető ki (pl. vendéglátó üzletben elhelyezett rádió, magnó, televízió
esetén), így nyilvános előadási jogdíjtételeink évtizedek óta olyan
átalánydíjként kerülnek kialakításra, melyeknél figyelembe vettük azt, hogy
már nem védett zeneművek nyilvános előadására is sor kerülhet. (Amennyiben
egy élő koncerten igazoltan csak már nem védett művek - pl. klasszikus
komolyzenei darabok - hangzanak el, természetesen nem kell az Artisjusnak
jogdíjat fizetni.)

Képviseleti körünk az Szjt. említett 25.§-a alapján a teljes
világrepertoárra kiterjed, tekintet nélkül a szerző nemzetiségére,
állampolgárságára. Megjegyezzük, hogy mindemellett a világrepertoár túlnyomó
többségét képviselő országok közös jogkezelő szervezeteivel a nyilvános
előadási jogdíjak beszedésére és felosztására is kiterjedő kölcsönös
képviseleti (viszonossági) szerződésünk van hatályban (jelenleg 78 db.),
melyek listáját a képviselt jogok feltüntetésével honlapunkon is megtalálja.

> 3. Miért kell egy lóról hét bőrt lenyúzni? Értsd: ha egy előadó CD-je
> elkelt
> 100000 példányban, azután ugye jelentős bevételt könyvelt el. Aki megveszi
>
> ezt a zenehordozót, az ugye kifizeti az előadónak járó jogdíjat. Hogyan
> lehet az, hogy ezt a jogdíjat még adott esetben, az Önök áldásos
> tevékenységének köszönhetően, különböző jogcímeken még sokszorosan
> megfizettetik a vásárlóval?

A CD-lemez többszörözése után mechanikai jogdíjat fizet nekünk a kiadó, mely
jogdíjat a CD-lemezen szereplő zene szerzői (és nem az előadók) kapnak meg
tőlünk. (Ismételten utalunk arra, hogy az Artisjus csak szerzőket képvisel,
az előadóművészek hangfelvétel-kiadás esetén egyébként közvetlenül
szerződnek a kiadóval, és a jogdíjat is tőle kapják). A nemzetközi gyakorlat
már e század 20-as éveitől, a rádiós sugárzás megjelenésétől kezdve
elfogadta, hogy a szerzőnek a mű különböző felhasználásai után külön-külön
szerzői jogdíj jár. A CD-lemez másodlagos felhasználásai után (rádiós
sugárzás, internetes nyilvánossághoz közvetítés, stb.) nem a CD-t megvásárló
és azt otthon meghallgató személy fizet, hanem az ezen másodlagos
felhasználást megvalósító rádiószervezetek, internetes tartalomszolgáltatók,
stb., akik/amelyek az esetek többségében közvetlen vagy közvetett bevételhez
jutnak a szerző művének felhasználása útján.

> 4. Az Önök díjpolitikája miatt ilyen csapnivaló pl. a Danubius rádió
> műsora?

A rádió- és televíziószervezetekkel az Artisjus átalányszerződéseket köt,
így a fizetendő jogdíj összegére nincs kihatása a műsorra tűzött zeneművek
stílusa, jellege, mivel e szerződések útján a rádiószervezetek a teljes
világrepertoár használatára jogot szereznek (kivéve a színpadra szánt
zeneművek sugárzását). A kereskedelmi rádiók műsorpolitikájára így közvetve
sincs befolyással az Artisjus.

> 5. Hogyan, és milyen elvek, számok, adatok alapján történik beszedés után
> a
> jogdíjak szétosztása az előadók között? Kap-e pl. egy afrikai együttes
> ezekből a díjakból? Hogyan és mennyit?

Az előadóművészek jogdíjaival kapcsolatban ismét utalunk a fentebb írtakra.

A szerzői jogdíjak esetében a valósághű jogdíjfelosztás alapját a
felhasználók által közölt adatok képezik. A különböző jogdíjnemek (nyilvános
előadás, sugárzás, internet, hangfelvétel-kiadás, üres kazetta-jogdíj)
különböző módon, különböző elvek szerint kerülnek felosztásra. Amennyiben
van technikai lehetőség arra, hogy a jogdíjak jogosultjait egyediesítetten
meg lehessen határozni (pl. a hangfelvétel-többszörözésekért a kiadó által
befizetett mechnaikai jogdíjak, vagy az online egyedi lehívásos
felhasználások esetén), természetesen pontosan ők kapják meg a beszedett
jogdíjakat. A sugárzó szervezetektől (rádiók, televíziók) beszedett jogdíjak
felosztása is e szervezetek által a felhasznált művekről küldött lista (ún.
zenefelállítás) alapján történik. Az átalányként beszedett egyéb jogdíjak
(pl. üres kazetta-jogdíj) a játszottsági és forgalmi adatok alapján kerülnek
felosztásra.

A felosztás elveit és módját részletesen tartalmazó Felosztási Szabályzatot
egyébként az Artisjus Egyesület tagjai (irodalmi szerzők és zeneszerzők,
zeneszövegírók) által választott Vezetőség határozza meg, és tárgya az
Artisjus feletti törvényességi felügyeletnek (melyet a Nemzeti Kulturális
örökség Minisztériuma lát el).

A külföldi jogosultak nevére beérkező jogdíjakat az egyeztetett nemzetközi
dokumentációs rendszerre támaszkodva az adott ország közös jogkezelő
szervezetének utaljuk át.

> 6. Ki, és hogyan állapítja meg a jogdíjak mértékét, és ki hagyja azt jóvá?
>
> Milyen alapon? Meglátásom szerint a díjak mértékének megállapításánál
> talán
> a másik felet is meg kellene kérdezni (vendéglátósok, vendégek), mi az a
> díj, ami még méltányos, elfogadható, és nem egyoldalúlag megállapított,
> törvényileg támogatott szervezet "dézsmája".

A jogdíjakat tartalmazó Díjközlemény tervezetét az Artisjus Egyesület
munkaszervezete alkotja meg, és a Nemzetei Kulturális Örökség Minisztere,
mint felügyeleti szerv hagyja jóvá. A díjszabás kialakításakor - törvényi
kötelezettségünknek eleget téve - minden esetben megvalósul az érintett
szakmai érdekképviseleti szervekkel előírt véleménycsere, melynek
dokumentációját (emlékeztetőket, levélváltást) minden esetben csatoljuk
jóváhagyási kérelmünkhöz. A véleménycserét vitásnak bizonyuló esetekben a
jóváhagyó hatóság (NKÖM) folytatja, és mérlegelése alapján figyelembe veheti
akár a felhasználói szervezet, akár az Artisjus álláspontját.

> Egyetértek én azzal, hogy kell egy ilyen szervezetnek lenni, és talán még
> azzal is, hogy díjat kell nekik fizetni. Egy-két dologgal viszont nem:
> - a díjfizetés mértékével,
> - miért kell kacsalábonforgó belvárosi gránitpalotában székelnie
> egy ilyen
> szervezetnek, elképesztő rezsikiadásokkal - a mi, és minden állampolgár
> zsebére? (Ezek a költségek úgy gondolom beépülnek az Önök által beszedett
> díjakba, vagy nem?)

Az Egyesület, valamint a képviselt bel- és külföldi szerzők és a szerzői jog
méltóságának és tekintélyének megfelelő, a fényűzést kerülő, több más
szervezettel közösen használt - gránitot tudomásunk szerint nem tartalmazó -
Mészáros utcai társasház-irodaépületünk fenntartási költségeit a közös
jogkezelés nemzetközileg egységesen elfogadott mértékű kezelési költségeiből
fedezzük.

> Ui.: A fenti kérdésekből néhányat szívesen látnék viszont a
> faliújságjukon.
> Remélem nem szégyenlik kitenni.

Kérdéseit és azokra adott válaszainkat - nevének és e-mailcímének
megjelölése nélkül - kitesszük honlapunkra.

Üdvözlettel:

Artisjus Jogi Főosztály