9. DVD-lemez magáncélú lemásolása

1. A magáncélú másolatok készítéséről a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény, a továbbiakban: Szjt.) 35.§ (1) bekezdése kimondja, hogy magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver*, számítástechnikai eszközzel működtetett adattár esetén). Ezt a törvény tovább szűkíti digitális hordozó esetén: "Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről

számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot". (Szjt. 35.§ (3) bek.). Azaz számítógéppel és/vagy digitális hordozóra csak saját magamnak készíthetek jogszerűen magáncélú másolatot.

A magáncélú másolat készítése - de nem mással történő készíttetése - tehát elvileg DVD-lemezekre rögzített művek (filmek, zeneművek) esetében is megengedett, függetlenül attól, hogy a másolásra használt szoftver maga milyen eredetű (magának a szoftvernek az átmásolásáról a lábjegyzetben szólunk).

2. Más a helyzet akkor, ha a DVD forgalmazója a lemezeket kifejezetten olyan technikai eszközzel ellátva hozta forgalomba, mellyel a másolatok készítésének lehetőségét kívánja kizárni. A másolásvédelem ugyanis az Szjt. értelmében olyan hatásos műszaki intézkedésnek minősül, melynek megkerülése (pl. a DeCSS ill. más hasonló programok segítségével) az Szjt. értelmében szerzői jogsértésnek minősül az alábbiak szerint:

"Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben

95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre - ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is -, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja. E rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az említett cselekményeket végző személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetővé vagy könnyítik meg a szerzői jog védelmére szolgáló, hatásos műszaki intézkedések megkerülését.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak - a szerző engedélyével végzett - olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik."

A Büntető törvénykönyv (1978. évi IV. tv.) "Szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása" címén büntetni rendeli az alábbi cselekményeket:

"329/B. § (1) Aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett

a) készít, előállít,

b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg a előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását."

Mind az Szjt., mind a Btk. fent idézett szakaszai a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1996-os Szerzői Jogi Szerződésének 11. cikke által az azt aláíró felek - köztük Magyarország - részére a műszaki intézkedésekkel kapcsolatosan előírt kötelezettségek teljesítéseként kerültek a jogszabályokba.

"Biztonsági másolat" készítése csak magának a szoftvernek lemásolása körében merülhet fel (ld. lábjegyzetünket).

ARTISJUS Jogi Főosztály, 2001. november

_______

*A szoftver 35.§ szerinti magáncélú másolása tehát nem megengedett cselekmény, de a törvény a speciális szabályok között (59.§ (2) bek.) így rendelkezik: "A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges." Azaz a szoftver magáncélú lemásolása az Szjt. 35.§ szerinti esetnél szűkebb körben, csak a szerződéssel engedélyezett szoftverfelhasználáshoz szükséges körben, és csak 1 példányban történhet jogszerűen (ún. "biztonsági" másolat).