1. Oktatói tevékenység, mint szerzői jogi tevékenység

1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) értelmében a nyilvános, szóbeli előadás szerzői jogi védelem alatt áll, amennyiben annak tartalma azonosíthatóan egyéni-eredeti jellegű (Szjt. 1.§). A szerzői jogi védelem nem kötődik írásbeli formához, azonban szükséges, hogy a mű szerzősége bizonyítható legyen.

A szerzői jogi védelem tárgya nem a nyilvános előadás maga, hanem az előadás tartalma, azaz az alkotói tevékenység eredménye.

Ebből következően maga az oktatói tevékenység akkor lehet szerzői jogdíjas tevékenység, ha az oktatás (előadás, szeminárium, stb.) egyéni-eredeti tartalmú beszédként realizálódik, azaz annak tartalmát az oktató önálló elgondolásai alapján kialakított saját anyaga alkotja.

2. Mivel a vizsgáztatás (kollokvium, szigorlat, beszámoló, stb.) önmagában nem kapcsolódik semmilyen szerzői mű megalkotásához, ezért nem tekinthető olyan tevékenységnek, amely fejében szerzői jogdíjra válna jogosulttá a vizsgáztató.

Önmagában a szakdolgozattal kapcsolatos témavezetés sem alkotó, szerzői jellegű tevékenység. A szakdolgozat lektorálásakor esetlegesen létrejött egyéni-eredeti jellegű vélemény, értékelés ugyanakkor szerzői jogi védelem alatt áll. Mindez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a szakdolgozat-témavezetés nem szerzői tevékenység.

3. Szintén szerzői jogi védelem alatt áll az előadó, oktató önálló elgondolásai alapján kialakított saját anyagának írásban (tankönyv, jegyzet, egyéb tananyag) rögzített változata is. Ha részben vagy egészben mások gondolatait, vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló ötleteket, elgondolásokat szerkeszt tananyaggá az oktató, az így létrejött alkotás szintén szerzői jogi védelem alatt áll, amennyiben a szerkesztési tevékenység egyéni-eredeti jelleget mutat.

4. Az egyetemi előadás írásban rögzítése a hallgatók által ("jegyzetelés") szabad felhasználás (magáncélú másolatkészítés).

2000. július

ARTISJUS Jogi Főosztály