 |
|
|||||||||||||
|
Gyakran ismételt kérdésekre adott válaszaink Nyilvános előadás
Külön kell a zenegépért megfizetni a jogdíjat? Miért nem a zenegép tulajdonosa fizeti a jogdíjat? A zenegéppel történő gépzenei szolgáltatás a vendégek számára magasabb értékű, ezért a szerzői jogdíja is magasabb, mint a hagyományos rádiós, CD-lejátszós zeneszolgáltatás esetén. A zene lejátszása után a jogdíjakat mindig a lejátszó eszközt tartalmazó helyiség (étterem, stb.) üzemeltetője köteles megfizetni, mert ebben az esetben ő a zenefelhasználó, ez független attól, hogy ki a zeneszolgáltató eszköz tulajdonosa. Természetes azonban, hogy a zenegép készítője is fizet jogdíjat azért, hogy a zeneszámokról másolatot készíthessen a zenegépében, pl. annak merevlemezén. Miért kell külföldi zene után jogdíjat fizetni? Az Artisjus nemcsak magyar szerzőket képvisel, hanem - a külföldi szerzői jogvédőkkel kötött képviseleti szerződések alapján - a teljes világrepertoárt. A külföldi szerzők a jogdíjat saját jogvédő társaságuk útján kapják meg. Kínai éttermet üzemeltetek, amiben csak kínai zene szól. Kell jogdíjat fizetni? Az Artisjus a kínai zeneszerzőket is képviseli (az ottani jogvédő társaság, az MCSC útján), így például a tradicionális művek átdolgozóit is. Ráadásul a felvételen közreműködő zenészek és a felvétel kiadója számára is jogdíjat érvényesítünk, melyet az EJI és a MAHASZ oszt fel. Miért kell az előadóművészek részére jogdíjat fizetni? A szerzői jogdíjhoz hasonlóan Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége, hogy a gépzenei felhasználások esetén a felvételen közreműködő zenészek, énekesek, valamint a felvétel előállítója (a lemezkiadó) is díjban részesüljön. Ezt a díjat - az előadókat képviselő EJI, valamint a lemezkiadókat képviselő MAHASZ megbízása alapján - szintén az Artisjus szedi be, de felosztásukról az említett másik két szervezet intézkedik. Ki és hogyan kapja meg a befizetett jogdíjat? A befizetett jogdíjból az Artisjus levonja kezelési költségét, és ezt követően felosztási szabályzata útján felosztja azt a szerzők között. Mind a kezelési költség mértékét, mind a felosztási szabályzatot a szerzőkből álló, demokratikusan választott testületek állapítják meg. Élőzene esetén mindig a szervező által adott részletes elhangzási adatok alapján osztjuk fel a jogdíjat, minden egyes játszott mű beazonosításával. Gépzene esetén a szerzői jogdíjakat a pontosan rendelkezésünkre álló rádió, televízió, hangfelvétel és élőzene adatokból képzett kosár alapján osztjuk fel. Itt az Artisjus által beszedett előadóművészi és hangfelvétel-előállítói díjat az EJI, illetve a MAHASZ osztja fel. Az üzletemben van rádió és tévé, de soha nem kapcsolom be, vagy csak a híradót és a focimeccsek hallgathatók/láthatók rajta. Igaz, hogy mégis kell jogdíjat fizetnem? Igaz. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében (BH 1992/98) megállapította azt, hogy amennyiben egy közönség számára nyitva álló helyen TV készülék üzemel, vélelem szól amellett, hogy azt zeneszolgáltatásra is használják. Az ügyben az üzlet üzemeltetője azzal védekezett, hogy kizárólag hírműsorokat néz a készüléken, és ezt a Legfelsőbb Bíróság - a fentiek szerint - nem fogadta el. Élőzene esetén miért nem a zenész fizeti a jogdíjat? A jogdíjat nem az előadó fizeti meg, hanem az a személy, aki a művek felhasználását kéri, az iránt intézkedik, arra üzletet épít: az előadás szervezője, az üzlet, étterem üzemeltetője. Az előadóművész ennek során a szervező közreműködője, aki maga is díjat ("gázsit") kap munkájáért. Miért nem a zenész köteles műsort közölni? A szerzői jogi törvény a felhasználót (az előadás szervezőjét, az üzlet, étterem üzemeltetőjét) kötelezi arra, hogy adatokat szolgáltasson a felhasznált művekről. Ezzel egy személynél tartja a jogdíj megfizetéséért és az adatszolgáltatásért fennálló felelősséget. Természetesen a felhasználó igénybe veheti a fellépő zenész, együttes segítségét az adatlap kitöltése során, de végső soron nem a zenész viseli a jogi felelősséget az adatszolgáltatásért. Szerintem ez nem is jogdíj, hanem adó...! Nem az. A szerzői jogdíj több ok miatt sem tekinthető adónak: Először is: a bevételek nem az államkasszát gyarapítják, hanem a szerzőkhöz jutnak vissza. Másodszor: a szerzői jogdíjaknak nem közjogi, hanem kifejezetten magánjogi alapja van. A művek felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges, és ennek az engedélynek az "ára" a jogdíj. A szerzők világszerte egyesületekbe tömörülnek, hogy egy kézből adják ezeket az engedélyeket. Harmadszor: a beszedést sem egy állami hatóság végzi, hanem a szerzők egyesülete saját maga lép fel a jogdíjak beszedése érdekében. Hogy lehet, hogy egy egyesület közhatalmi jogosultságokkal bír...?! Az Artisjus a szerzők egyesülete, amely nem bír közhatalmi jogosultságokkal. Az igaz, hogy egy átlagos egyesülethez képest több tekintetben "különleges" tulajdonságokkal bír. Ezeket azonban soha nem önkényesen alakítjuk ki, hanem az 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza őket. Már fizettem, amikor megvásároltam a CD-t. Miért kell még egyszer fizetni a nyilvános zeneszolgáltatásért? Egy hangfelvétel megvásárlásával a vevő nem szerez jogot a zeneszámok nyilvános lejátszására. Minden egyes felhasználás új engedélyt igényel - ez a szerzői jog egyik nemzetközileg ismert alapelve, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerzők, előadók és gyártók anyagi fenntartásának költségeit mintegy "szétporlassza" mindazon személyek között, akik azzal kapcsolatban felhasználást végeznek, ne az "első láncszem" fizessen mindent. A rádió, lemezkiadó fizet jogdíjat. Miért kell még egyszer fizetni, ha nyilvánosan rádiót, lemezjátszót üzemeltetek? A rádió, a lemezkiadó saját felhasználása tekintetében fizet jogdíjat. Minden egyes felhasználás új engedélyt igényel - ez a szerzői jog egyik nemzetközileg ismert alapelve, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerzők, előadók és gyártók anyagi fenntartásának költségeit mintegy "szétporlassza" mindazon személyek között, akik azzal kapcsolatban felhasználást végeznek, ne az "első láncszem" fizessen mindent. Otthon ingyen hallgathatom a zenét. Miért más az üzletemben való felhasználás? A szerzői jogban a "magánfelhasználások" általában nem igényelnek engedélyt. A felhasználásra engedélyt kérni, díjat fizetni abban az esetben kell, ha valaki mások számára nyújt hozzáférést a művekhez. Ezért van az, hogy az otthoni zenehallgatás esetén nincs jogdíjfizetési kötelezettség, a nyilvános zeneszolgáltatásnál viszont igen. Lejátszhatok-e másolt CD-ket az üzletemben? Másolatot készíteni a felvételekről csak magáncélra lehetne! Ezért van az, hogy másolt CD-ről, másolt kazettáról nem szabad nyilvános zeneszolgáltatást nyújtani, csak akkor, ha a másolatot a megfelelő - tehát a másolást megengedő - engedélyek birtokában készítették. (Ilyen például a kereskedelmi forgalomban kapható lemez.) A lejátszás pedig csak akkor jogszerű, ha az Artisjusnak a gépzenei nyilvános előadási jogdíjat megfizeti. Hogy történik a zeneszolgáltatás bejelentése, a jogdíjfizetés? Kapok-e számlát Önöktől? A zeneszolgáltatást előre kell bejelenteni az Artisjushoz. A jogdíjfizetés az Artisjus által kiállított fizetési értesítő alapján történik. Természetesen az Artisjus számlát bocsát ki a felhasználó javára, amely 15% áfát tartalmaz. Változik-e a jogdíj, ha a vendégek karaoke felvételre énekelnek rá? Nem. A karaoke felvétel elkészítőjének azonban sajátos kötelezettségei vannak. ("Hangfelvétel") Az Artisjusnak kell-e jogdíjat fizetnem, ha musical részleteket használok fel? Teljes musicalek, operettek, operák előadásakor, ezek jelenetei vagy keresztmetszetei előadásakor közvetlenül a szerzőtől vagy az őt képviselő ügynöktől kell engedélyt kérni. Néhány betétdal nem-dramatikus előadása esetén viszont nincs szükség ilyen közvetlen engedélyre, hanem az Artisjusnak kell jogdíjat fizetni. A zenekar ingyen játszik. Kell a szerzőknek fizetni? Igen. Az, hogy az előadók nem kérnek fellépti díjat, nem mentesíti a felhasználót a szerzői jogdíj megfizetése alól. Kell-e engedélyt kérni, kell-e jogdíjat fizetni filmklub esetén? Igen. Ez alól kivételt jelent a vetítés, ha alkalomszerűen tartott és zártkörű; a rendszeres filmklubok esetén azonban már nincs ilyen szabad felhasználási lehetőség. Engedélyt két helyről kell kérni: 1.) a film előállítójától vagy forgalmazójától és 2.) a filmben foglalt zene tekintetében az Artisjustól. Az első engedély közvetlen megállapodást igényel, a második esetben viszont egy egyszerű jogdíjfizetéssel szerezhető engedély a felhasználásra.
Hogyan tehetek közzé jogszerűen zenéket? A közzététel csak a jogosultak engedélyével lehet jogszerű. Zeneszerzők nevében az Artisjus adhat engedély, az erre vonatkozó ismertetést honlapunkon olvashatja. A zeneszerzők engedélye azonban nem elég, hiszen a közzétett "zene" valójában hangfelvétel, amelyen előadóművészek előadásában rögzítették a zeneművet. A hangfelvételek kiadóinak és az előadóművészeknek pedig szintén meg kell szerezni az engedélyét. Az előadóművészi jogokkal kapcsolatosan a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája (www.eji.hu) tud felvilágosítást adni, az engedélyezésre jogosult kiadók (minden egyes kiadót egyedileg kell megkeresni!) megtalálásában pedig a MAHASZ (www.mahasz.hu) nyújthat segítséget. Jogszerű-e a fájlcserélő (p2p) hálózatokban való részvétel? Csak akkor, ha a szerzői jog által nem védett művek, vagy saját alkotást osztanak meg egymással. A védett művek, filmek, hangfelvételek stb. ugyanis csak a jogosultak engedélyével közvetíthetőek az interneten. A fájlcserélő hálózatokban a fájlok megosztása történik minden olyan résztvevővel, aki a hálózathoz kapcsolódik. Ez - bár a technikája más - a szerzői jog szempontjából ugyanolyan nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, mintha valaki egy szerverről, weboldalon keresztül tesz engedély nélkül letölthetővé védett műveket. Letölthetek-e magáncélra filmeket, zenéket, játékprogramokat? A másolás a szerzői jogban főszabályként engedélyköteles, a letöltés pedig másolatkészítést jelent . A törvény azonban egyes esetekben lehetővé teszi, hogy a magánszemély magáncélra szerzői jog által védett művekről másolatot készíthessen. A kivétel vonatkozik például a zeneművekre, filmekre - ha azokat nem védi másolásvédelem - , de nem vonatkozik a szoftverekre. Így az előbbiek magáncélú lemásolása (letöltése) az Artisjus álláspontja szerint nem minősíthető jogellenesnek, míg a szoftverek másolása, letöltése a jogosult kifejezett engedélye nélkül egyértelműen jogsértő. Úgy hallottam, 24 óráig szabadon használhatom a letöltött fájlokat, ha utána törlöm. Igaz ez? Nem. Ha a letöltéshez engedélyt kell kérni, e nélkül nem jogszerű még 1-2 óráig vagy 1-2 percig sem. Nem igaz az sem, hogy bizonyos ideig az internetes közvetítés (feltöltés) sem engedélyköteles. Így hiába olvasható ez jogsértő tartalmakat közvetítő oldalakon - a felelősség alól senkit sem mentesít. Hogyan lehet weboldalamon jogszerűen zenei aláfestés? A jogosultak - zeneszerzők, előadóművészek és a hangfelvétel kiadója - engedélyével: Zeneszerzők képviseletében az Artisjus adhat engedélyt. Az előadóművészi jogokkal kapcsolatosan a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája (www.eji.hu) tud felvilágosítást adni, az engedélyezésre jogosult kiadók (minden egyes kiadót egyedileg kell megkeresni!) megtalálásában pedig a MAHASZ (www.mahasz.hu ) nyújthat segítséget.
Kis vidéki televíziót üzemeltetünk. Milyen főbb szabályok vonatkoznak ránk? A különböző filmek felhasználásához a film előállítójától (vagy forgalmazójától) kell engedélyt kérni. Az adás során használt zeneművek után az Artisjushoz kell jogdíjat fizetni, valamint az előadókat képviselő EJI-hez és a lemezkiadókat képviselő MAHASZ-hoz kell az általuk közösen megállapított jogdíjat fizetni. Az Artisjus jogdíj a következők szerint alakul: - az esetleges költségvetési támogatás 1%-ának, Képújság alatt zenét szeretnék szolgáltatni CD-ről vagy átvenni egy rádió műsorát. Hogy lehetséges ez? Az Artisjusnak és az EJI-MAHASZ-nak fizetett jogdíjakba eleve benne foglaltatik ez a lehetőség. Ha azonban rádióadást vesz át, ezen kívül még a rádiócsatornától is engedélyt kell kérnie az átvételhez. Webrádiót szeretnék indítani, mennyi jogdíjat kell fizetnem? Milyen jogdíjfizetési kötelezettségem lesz, ha nincs, vagy nagyon kevés lesz a reklám bevételem? Az adás során a szerzői jogok mellett az előadóművészi és hangfelvétel-előállítói (lemezkiadói) jogokkal is foglalkozniuk kell. A szerzőknek fizetendő jogdíjat az Artisjus szedi be és osztja fel. Az irányadó jogdíjmértékeket az RTV jelű Artisjus Jogdíjközlemény II. fejezet 2.2 pontja tartalmazza, amely szerint a "kisjogos" zenei műveket nem sugárzással , hanem számítógépes hálózat igénybevételével nyilvánossághoz közvetítő rádió- és televízió-szervezetek esetleges költségvetési támogatásuk 1%-ának, esetleges előfizetői díjbevételeik 2%-ának, valamint reklám- és szponzorációs bevételeik 4%-ának megfelelő, együttes összegű szerzői jogdíjat kötelesek fizetni, amit a csatornák számához igazodó minimum jogdíj javít ki. A szerződéskötéssel a Média osztály foglakozik, e-mail cím: eterjek@artisjus.com telefonszám: 488 2735. Az előadói és előállítói jogdíjakat közösen érvényesíti az EJI és a MAHASZ.
Mit jelent a "mechanika", "mechanikai jogdíj" kifejezés a szerzői jogban? Ma "mechanikai jogon" a mű hangfelvételen való rögzítésének szerzői jogosultságát értjük - alapja tehát a szerző kizárólagos többszörözési joga. Régi jogunkban mechanikai előadás céljára szolgáló készülékeknek hívták a műveket gépi úton ismételten visszaadó eszközöket (pl.: lemezjátszó), innen származik a kifejezés. Az új Szjt. szerint (19.§) már nyilvánosságra hozott 1. nem színpadi zeneművek, zeneszövegek 2. színpadi zeneművek részletei hangfelvételen, videofelvételen, multimédia műben és elektronikus adattárban (CD-ROM) való rögzítéséhez a szerzői engedélyt az ARTISJUS-tól kell megszerezni, e körben tehát a mechanikai jogot az ARTISJUS kezeli. Más esetekben (irodalom) a szerző közvetlenül gyakorolja mechanikai jogát, azaz egyedileg engedélyezi műveinek hangfelvételbe foglalását. Szerző vagyok, aki csak saját számait adja ki lemezen. Kell-e jogdíjat fizetnem? Nem. Az ilyen, ún. szerzői kiadások esetén nem kell jogdíjat fizetni, hanem egy nyomtatvány kitöltésével kell tájékoztatni az Artisjust a kiadás főbb adatairól. Fontos, hogy erre valóban csak akkor van lehetőség, ha maguk a szerzők végzik a kiadást. Az Artisjus szigorúan fellép minden olyan esetben, amikor a kiadó úgy akarja elkerülni a jogdíjfizetést, hogy a szerzőkkel "aláírat egy papírt", de valójában mégis maga végzi a kiadást. Miért kell a külföldi szerzők szerzeményeire Önöknek befizetni a jogdíjat? Az Artisjus nemcsak a magyar szerzőket képviseli. Külföldi szerzői jogvédőkkel kötött megállapodásokban (ún. kölcsönös képviseleti szerződésekben) az egész világ összes zeneszerzője javára szed be mechanikai jogdíjakat. Külföldi szerző hogy kapja meg az általunk befizetett jogdíjat? A külföldi szerzőkre eső jogdíjat az Artisjus a megfelelő jogvédő társasághoz utalja át, így a szerzők saját jogvédő társaságuk útján kapják meg a jogdíjat; éppúgy, ahogy a magyar szerzők az Artisjuson keresztül részesülnek a külföldi felhasználások jogdíjaiból. Szerzők érvényesen lemondhatnak-e a jogdíjról? Nem. A szerzők védelme érdekében a törvény kimondja, hogy a közös jogkezelés körében (így a lemezjogdíjaknál is) a szerzők csak a felosztást követően mondhatnak le jogdíjukról. Ez tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy azon a kulturális piacon, ahol nagyszámú szerző próbál a közönséghez jutni, de viszonylag kevés elismert kiadó működik, az erőviszonyok szükségképpeni egyenlőtlensége ne sodorja a szerzőt kiszolgáltatott helyzetbe. A kiadó nem mondathatja le a szerzőt a jogdíjáról, aki így kreatív munkájáért ellenértéket kaphat. Átdolgozás, fordítás esetén kinek a kötelessége az engedély megszerzése? Jogi értelemben a felelősséget az viseli, aki az átdolgozást, fordítást végzi. Nyilvánvaló, hogy az átdolgozó-fordító és a kiadó megállapodása alapján a gyakorlatban általában mégis a kiadó intézi az engedélyek beszerzését (mivel számára ez könnyebb, mint az átalakítást végző szerző számára.) Kereskedelmi forgalomban beszerzett, nem saját hangfelvételt ki lehet-e adni? A hangfelvétel előállítóját (a lemezkiadót) kizárólagos engedélyezési jog illeti meg a felvétel ismételt kiadásával kapcsolatban. Az eredeti kiadót tehát meg kell keresni a kiadás előtt, és tőle közvetlenül engedélyt kell kérni. Az engedély díjáról a felek közvetlenül állapodnak meg. Emellett a felvételen szereplő zeneművek szerzői tekintetében az Artisjusnak kell jogdíjat fizetni. Promóciós kiadványra kell-e jogdíjat fizetni? Igen, a zeneművek minden lemeztöbbszörözése után szerzői jogdíjat kell fizetni. Az ilyen speciális kiadványok esetén azonban a jogdíjminimummal számolhatnak. Mi a kiadványokon a (C) és a (P), kötelező-e feltüntetni? A (C) jelzés jelentése: "copyright", azaz szerzői jog. A hangfelvételek esetén a (C) jelzés mellett a szerzők neve, illetve a zeneműkiadó (nem a lemezkiadó!!!) neve tüntethető fel, valamint a mű első nyilvánosságra hozatalának dátuma. A (P) jelzés jelentése: "producing", azaz a hangfelvétel előállítása. Hangfelvételek esetén a (P) jelzés mellett a hangfelvétel-kiadó neve tüntethető fel, valamint a felvétel első megjelenésének, illetve elkészítésének éve. A kiadványokon egyik jelzés feltüntetése sem kötelező, csak szokásos. Azok számára nyújt segítséget, akik a későbbiekben meg szeretnék találni a jogosultakat, például a felvételek újrakiadása miatt. Egy kiadvány címét hogy lehet levédetni (hogy más ilyen címen ne adhasson ki CD-t)? A lemez címét nem kell külön védelemben részesíteni. Ha egy másik kiadó olyan kiadványt jelentet meg, ami az Önével összetéveszthető, akkor a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény szerinti jogsértést, "jellegbitorlást" követ el. [1996. évi LVII. törvény 6. § "Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni."] Ha pedig a két kiadvány nem összetéveszthető, nem is méltányos a cím további használatát általánosságban megtiltani. Egyébként az áruk, szolgáltatások megjelöléseinek védelmét a védjegyjog biztosítja, amellyel kapcsolatban további tájékoztatást a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján kaphatnak. Kötelező-e a kiadványoknak katalógusszámot tartalmazni? A katalógusszám a lemezkiadó által egyoldalúan használt kiadvány-azonosító szám, ami az Artisjus számára is könnyebbséget nyújt a felvétel beazonosítása során. Alkalmazása nem kötelező, de azok számára, akik rendszeresen adnak ki hangfelvételeket, a kiadás adminisztrációját és a jogdíjkezelést segíti. Mi helyettesíti a könyvek ISBN számát a hanghordozókon? Mi az ISRC kód? Az ISBN iroda (Országos Széchenyi Könyvtár) hangfelvételekre nem ad ki ISBN-számot. A hangfelvétel-ipar nemzetközi szervezete, az IFPI a közelmúltban fejlesztette ki az ennek megfelelő kódot, az ún. ISRC-t ( International Standard Record Code). Részletekkel az IFPI magyarországi tagszervezetéhez, a MAHASZ-hoz fordulhatnak. Mit jelent a "kisjogos" és a "nagyjogos" kiadvány? Mi a különbség közte? Az Artisjus nem minden zenemű lemezkiadására adhat jogdíj fejében engedélyt: a dramatikus zeneművek (operák, operettek, musicalek) egészének, részleteinek felhasználása esetén közvetlenül a szerzőtől vagy az őt képviselő ügynökségtől kell engedélyt kérni. Ez az ún. nagyjogos engedélyezés. Minden más zeneműnél az Artisjusnak fizetett jogdíjjal szerezhető engedély: ezt jelenti az ún. kisjogos engedélyezés. A dramatikus zeneművek egy-egy betétdalának felhasználása ebbe a körbe tartozik. Bakelit lemezről készíthető-e megrendelésre CD-re írt másolat? Ugyan a magánszemélyek saját célú másolatkészítései esetén nincs engedélykérési/jogdíjfizetési kötelezettség, a bakelitlemezről CD-re történő másolatkészítéseknél mégis vannak szerzői jogi kötelezettségek. A szerzői jogi törvény 35.§ (3) bek. kifejezetten kimondja, hogy "Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra." Ennek alapján ezt a tevékenységet nem lehet a jogosultaktól kapott írásbeli engedély nélkül végezni. (A megfelelő szerződéseket szükséges megkötni ebben a körben, hogy a szolgáltatás szerzői jogi szempontból is legális legyen.) Egy ilyen esetben a hangfelvételek előállítóitól - minden hangfelvétel kiadójától egyedileg kell engedélyt kérni (ebben a kérdésben esetleg a MAHASZ tud segíteni), és ezzel párhuzamosan a zeneművek szerzői javára az Artisjushoz kell jogdíjat fizetni. Ha a hordozókon irodalmi művek is szerepelnek, akkor az irodalmi művek szerzőitől külön - külön kell engedélyt kérni a másolásra.
Üres hang- és képhordozó díj a Miért kell fizetni az "üres" CD-k, DVD-k után szerzői jogdíjat? A magáncélú másolatkészítést a szerzői jogi törvény viszonylag széles körben lehetővé teszi. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha azoknak a műveknek az alkotói, jogosultjai, amelyek a törvény alapján így másolhatóak, legalább részbeni kártalanításban részesülnek. A jog nem akarja a magánszemélyeket a másolatkészítések miatt folyamatosan ellenőrizni, ezért azokat kötelezi átalány jellegű fizetésre, akik olyan hordozókat gyártanak, forgalmaznak, amelyek lehetővé teszik a magáncélú másolatkészítést. Ki köteles a jogdíj megfizetésére? A hordozók gyártója, importőre, forgalmazója, és az a kereskedő, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre az előbbiek elmulasztották a jogdíj megfizetését. Mióta kell ilyen jogdíjat fizetni? A jogdíjfizetési kötelezettséget a 80-as évek eleje óta előírja a jogszabály. A tévhittel ellentétben tehát a jogdíjat nem azóta kell fizetni, mióta az üres CD-ken DVD-ken "Artisjus" hologramos címke található. (Ez csak a jogdíj megfizetésének ellenőrzésére szolgál!) Árusítható-e matrica nélküli CD, DVD? Nem. Csak a matrica igazolja a jogdíj megfizetését. Ennek hiányában jogsértés történik, és az így árusító kereskedőtől is követelhető a jogdíj. Melyek a díjkedvezmény feltételei? az 1999. évi LXXVI. tv. (a továbbiakban: Szjt.) 20.§ (2) bekezdés, valamint az ARTISJUS 2009. évre szóló magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang és képhordozó jogdíjakról szóló Jogdíjközlemény II. fejezet 1 pontja alapján az üres adathordozókra megállapított jogdíjfizetési kötelezettség kedvezménnyel csökkentett összege igénybevételének feltételei: -a jogdíjfizetési és az Szjt. 22.§ (1) bekezdése alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének minden általa forgalomba hozott valamennyi típusú üreshordozójára nézve eddig maradéktalanul eleget tett, és a jövőben is eleget fog tenni, -nem vett és a jövőben sem vesz igénybe az üreshordozójogdíj-fizetés megkerülésére alkalmas, Magyarországra, mint célországra irányuló üres hordozó értékesítési csatornát sem maga, sem az irányítása alatt, ill. tulajdonában álló vállalkozás útján, továbbá -vállalkozásával kapcsolatban a hologramos címke alkalmazása tekintetében semmifajta visszaélés, rendellenesség az ellenőrzések során nem merült fel, a rendelkezésére bocsátott címkét az idézett Jogdíjközleményben jelzett módon előírásszerűen és haladéktalanul elhelyezi a címke viselésére kötelezett termékeken, valamint -lehetővé teszi, hogy a fenti feltételek teljesítésének ellenőrzését tevékenységének valamennyi helyszínén, ideértve a raktározás helyszíneit is, az ARTISJUS igazolt megbízottja akadálytalanul ellenőrizhesse. A kedvezmény igénybevételére - az egyenlő elbánás elve alapján - valamennyi, fenti feltételnek maradéktalanul megfelelő jogdíjfizetésre kötelezett személy jogosult. A kedvezmény mértéke minden jogdíjfizetésre kötelezett személy tekintetében azonos.
|
||||||||||||||
